Albertfalu
| Albertfalu (Grabovac) | |
.jpg) | |
| A falu központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Laskafalu |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31309 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 736 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′ 42″, k. h. 18° 44′ 34″45.695000°N 18.742778°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 42″, k. h. 18° 44′ 34″45.695000°N 18.742778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albertfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Albertfalu (horvátul: Grabovac, németül: Albertsdorf) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Laskafaluhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 15, közúton 21 km-re északra, községközpontjától 5 km-re keletre Baranyában, a Drávaszög területén fekszik.
Története
[szerkesztés]A „Sedam bunara – Mitvar” régészeti lelőhely[2] leleteinek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A szántóföldi művelés során a korai és középső bronzkorban gyártott dunántúli mészbetétes kerámiák töredékei őskori településről tanúskodnak. Ugyanitt ókori leletek is előkerültek, köztük egy misztikus kettős állatfej formájára kidolgozott kocsirúdvég.
A falut 19. század elején alapította Albert Kázmér szász–tescheni herceg a birtokában levő bellyei uradalom területén, és a település nevét is róla kapta. A második katonai felmérés térképén a település „Albertfalu” néven található. A főherceg a falut dunai svábokkal telepítette be. 1822-ben a birtokot Károly főherceg (II. Lipót fia) örökölte meg. Károly főherceg halálát követően 1847-ben a birtokot a legidősebb fia Albrecht főherceg örökölte meg és volt annak birtokában egészen 1895-ben bekövetkezett haláláig. A birtok ezt követően átszállt Frigyes főhercegre és egészen 1918-ig a kezén is maradt. A 19. században a falu jelentős gazdasági fejlődésen ment át. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.
A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1922-ben a délszláv állam hatósága hivatalos nevét Albertfaluról Grabovacra változtatta. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1946-ban az ország más részeiről szállítottak ide teljesen elszegényedett horvát családokat, akik megkapták az elűzött németek házait. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint 933 főnyi lakosságának 81%-a horvát, 5%-a jugoszláv, 3-3%-a magyar és szerb nemzetiségű volt. 1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg által támogatott szerb szabadcsapatok elűzték a falu nem szerb lakosságát, akik Eszékre, vagy Magyarország felé menekültek. A falut teljesen kifosztották, a horvátok és magyarok házaiba szerbek költöztek. A lakosság többsége a háborút száműzetésben töltötte. A településnek 2011-ben 872 lakosa volt, akik többségben mezőgazdasággal foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 676 | 768 | 978 | 1.174 | 1.141 | 1.207 | 1.255 | 1.272 | 1.299 | 1.272 | 1.393 | 1.135 | 1.053 | 1.079 | 895 | 872 |
Gazdaság
[szerkesztés]A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
.jpg)
Nevezetességei
[szerkesztés]Tours-i Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma a laskafalvi plébánia filiája.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a hercegszöllősi általános iskola területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]A HNK Grabovac labdarúgóklubot 1932-ben alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3744.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az általános iskola honlapja Archiválva 2020. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Petres Zsuzsanna - Miro Gardaš - Jelena Roškar: Nagybirtokok Baranyában a 18-19. században
