Kunisince
| Kunisince (Kunišinci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Mariánc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31555 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 249 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 95 m |
| Terület | 9,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 18″, k. h. 18° 16′ 51″45.671708°N 18.280747°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 18″, k. h. 18° 16′ 51″45.671708°N 18.280747°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kunisince (horvátul: Kunišinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Mariánchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 33, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, a Mariáncról Csamagajevcére menő út mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták. Utolsó uruk egy Sain nevű valpói szpáhi volt. Az 1702-es összeírás szerint a török korban a faluban 7 ház állt, lakói kizárólag kálvinisták voltak.[2] Az 1698-as kamarai összeírásban „Kunisinczy” néven 5 portával szerepel.[3] A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.
Az első katonai felmérés térképén „Kunishincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kunissincze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kunissincze” néven 127 házzal, 798 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat telepítettek ide. 1857-ben 760, 1910-ben 714 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a horvát, 18%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 315 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 760 | 702 | 600 | 624 | 600 | 714 | 642 | 654 | 705 | 725 | 688 | 589 | 466 | 426 | 343 | 315 |
Kultúra
[szerkesztés]KUD „Slavonska vila” Marijanci-Kunišinci kulturális és művészeti egyesület.
Sport
[szerkesztés]ŠRD „Plosna” Kunišinci sporthorgász egyesület.
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Kunišinci önkéntes tűzoltó egyesület.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 23. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...102. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as kamarai összeírása. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
