Szelcsin
| Szelcsin (Zelčin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Valpó |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31227 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 297 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Terület | 11,07 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 18° 22′ 00″45.616700°N 18.366700°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 18° 22′ 00″45.616700°N 18.366700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szelcsin (horvátul: Zelčin) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Valpóhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 24, közúton 31 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, Ivánfalva és Harkányfalva között fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. Határában több lelőhely is található, ahol az őskortól az ókoron át a késő középkorig kerültek elő leletek. A legrégibb leletek a falutól délnyugatra fekvő „Staro selo” (Ófalu) nevű lelőhelyen kerültek elő. Ezen a helyen a falusiak már évek óta találtak kerámiatöredékeket, melyeket a talajművelés fordított ki a földből. Az itt talált kerámiák díszítése a vaskorban virágzott hallsatti és latén kultúrákra jellemző. Találtak itt ókori szürke és vörös, korongolt cseréptöredékeket, valamint középkori kerámiákat is.
A falutól északnyugatra vezető mezei út mellett található a „Močilno”, vagy népiesen „Gradine” nevű lelőhely. Itt eredetileg három halom volt, melyek közül egy már megsemmisült. A középső halom tetején sok római tégla és kőtöredék található. A római téglák felhasználása másodlagosan történt. Az idősebb falusiak szerint itt egykor szemmel látható falak álltak, melyről középkori erődítményre lehet következtetni. A faluhoz közelebbi halmon ugyancsak építőanyag található, de kisebb mennyiségben. Közelében nagyobb mélységben csontokat is találtak, valószínűleg az egykori temető helye volt itt.
A települést 1392-ben „Zulchyn” alakban említik először, Kos várához tartozott.[2] A Kórógyi család birtoka volt. 1506-ban és 1507-ben „Selchyn” illetve „Selchynycz” néven a szombathelyi vár tartozékai között találjuk. A török uralom előtti utolsó birtokosa Geréb Mátyás volt. A török Valpó várának elestével 1543-ban foglalta el azt a területet és csak 1687-ben szabadult fel uralma alól. A török uralom idején szpáhibirtok volt. Ura Arszlán aga volt. Ebben az időben 10 ház állt a településen. A 18. században Boszniából katolikus horvátok (sokácok) települtek be.
A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. Az első katonai felmérés térképén „Zelesin” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zelcsin” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szelchin” néven 59 házzal, 368 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 328, 1910-ben 453 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 351 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 328 | 372 | 337 | 406 | 428 | 453 | 451 | 599 | 489 | 517 | 504 | 441 | 425 | 378 | 353 | 351 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szűz Mária neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma a harkányfalvi plébánia filiája.
Kultúra
[szerkesztés]- KUD „Šokadija” Ivanovci, Zelčin i Marjančaci.
- HKUU „Šokačko srce” horvát kulturális egyesület. Az egyesület minden évben megrendezi a falu melletti réten a „Vatre na konjari” kulturális és néprajzi fesztivált.
Oktatás
[szerkesztés]A település a ladomérfalvi általános iskolához tartozik.
Sport
[szerkesztés]Az NK Zelčin labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel. A klubot 1968-ban alapították.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Zelčin önkéntes tűzoltó egyesület.
- KU „Sokol” Zelčin lovas egyesület.
- „Jelen” Zelčin-Ivanovci vadásztársaság.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...757. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 68. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Valpó város hivatalos oldala (horvátul)
- Valpó turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- Zorko Marković – Mirjana Paušak: Terenski pregled arheoloških lokaliteta u Valpovštini 2011. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
