Újlaskafalu
| Újlaskafalu (Novi Čeminac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Laskafalu |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31325 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 252 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Terület | 33,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 34″, k. h. 18° 38′ 28″45.676000°N 18.641000°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 34″, k. h. 18° 38′ 28″45.676000°N 18.641000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újlaskafalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Újlaskafalu (horvátul: Novi Čeminac, szerbül: Нови Чеминац, németül: Neu-Laschkafeld) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Laskafaluhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 13, közúton 18 km-re északra, községközpontjától 2 km-re délnyugatra Baranyában, a Drávaszög területén, Laskafalu, Kácsfalu és Ölyves között fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. A Zágrábi Régészeti Múzeum szakemberei 2014-ben és 2015-ben végeztek feltárásokat a Jauhov salašnak nevezett lelőhelyen, ahol számos őskori, ókori és középkori leletet találtak. Az őskori leletek a kőrézkor és a bronzkor több szakaszát képviselik. Külön kiemelendők közülük a bronzkori pannóniai mészberakásos kerámiák. Az ókori leletek az i. e. 1. századból, valamint a 2. és 3. századból származnak. Külön érdekességnek számítanak a népvándorlás kori leletek, mintegy húsz lakóépület és 11 sír, az első ilyen jellegű leletek a Horvát Köztársaság területén, melyek az 5. században itt élt keleti germán népességhez köthetők. Késő középkori leleteket is találtak a helyszínen, mely arra utal, hogy a hely a török hódításig biztosan lakott volt.[2]
A mai település a 19. század közepén keletkezett a dárdai uradalom területén, Schaumburg-Lippe herceg birtokán. A laskafalvi népesség növekedésével nem volt elég hely a házak építéséhez, így 1856 körül a németek új települést kezdtek építeni a Dárda és Kácsfalu közötti út mentén. A harmadik katonai felmérés térképén a település „Neu Laskafeld” néven található. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1945-ben a település teljesen lakatlan volt. 1946-ban az ország különböző részeiből hoztak ide szerb családokat, valamint a horvát Zagorjéból szállítottak ide teljesen elszegényedett horvát családokat, akik megkapták az elűzött németek házait. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint 537 főnyi lakosságának 49%-a szerb, 37%-a horvát, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 319 lakosa volt, akik többségben mezőgazdasággal foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 168 | 0 | 0 | 243 | 288 | 0 | 0 | 251 | 190 | 263 | 442 | 387 | 537 | 390 | 319 |
(1880-ban, 1890-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Laskafaluhoz számították.)
Gazdaság
[szerkesztés]A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Oktatás
[szerkesztés]A tanulók a laskafalvi Matija Gubec általános iskolába járnak.
Sport
[szerkesztés]- NK Novi Čeminac labdarúgóklub
- ŠRU „Štuka” sporthorgász klub
Egyesületek
[szerkesztés]UŽ Novi Čeminac nőegyesület
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Jacqueline Balen - Ana Đukić - Anita Dugonjić - Marin Mađerić: Položaj Jauhov salaš u Novom Čemincu, značajno arheološki nalazište - A Matica Hrvatska pélmosnostori szervezetének évkönyve 12/2015. számában (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- A Matica Hrvatska pélmosnostori szervezetének évkönyve 12/2015. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Petres Zsuzsanna - Miro Gardaš - Jelena Roškar: Nagybirtokok Baranyában a 18-19. században
