Mitvárpuszta
| Mitvárpuszta (Mitrovac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Laskafalu |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31309 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 32″, k. h. 18° 43′ 16″45.709000°N 18.721000°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 32″, k. h. 18° 43′ 16″45.709000°N 18.721000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mitvárpuszta (horvátul: Mitrovac) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Laskafaluhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 17, közúton 23 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re északkeletre Baranyában, a Drávaszög területén fekszik.
Története
[szerkesztés]A „Sedam bunara – Mitvar” régészeti lelőhely leleteinek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A szántóföldi művelés során a korai és középső bronzkorban gyártott dunántúli mészbetétes kerámiák töredékei őskori településről tanúskodnak. Ugyanitt ókori leletek is előkerültek, köztük egy misztikus kettős állatfej formájára kidolgozott kocsirúdvég.
A falu a középkorban is létezett. 1289-ben „Mychvarch” alakban Szár-Somlyó várának tartozékai között említik először.[2] 1439-ben és 1450-ben „Mythwarcz”, 1492-ben „Lythwarcz”, 1499-ben „Nythwarcz” írásmóddal szerepel a korabeli oklevelekben. 1435-ben és 1438-ban a Monostoriaké. 1439-ben Monostori László utód nélküli halála esetére a király a Garaiaknak adta. 1448-ban Bucsányi Osvátnak adta zálogba. Később a Bucsányiak és a Garaiak perre mentek miatta, mire a király a Garaiak javára döntött. 1492-ben Turóczi György birtoka volt. 1494 és 1499 között a bajnai Both család birtoka volt. 1499-ben a monostori Zalay és a Verebélyi család birtoka lett.[2] A középkori település 1526-ban a török hadjárat során valószínűleg elpusztult. 1591-ben a török adókönyvben „Mitvar puszta” néven szerepel a szekcsői-mohácsi szandzsák részeként.[3] 1687-ben a felszabadító háborúk során elnéptelenedett. Egy 1698. évi adóösszeírásban 6 forinttal adózó, közepes nagyságú helységnek mondják.[4]
A mai település a 19. század végén mezőgazdasági majorként keletkezett a bellyei uradalom területén. Lakosságát 1900-ban számlálták meg először önállóan, akkor 67-en lakták. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1922-ben a délszláv állam hatósága hivatalos nevét Mitvárpusztáról Mitrovacra változtatta. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1946-ban az ország más részeiről szállítottak ide teljesen elszegényedett horvát családokat, akik megkapták az elűzött németek házait. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint 111 főnyi lakosságának 49%-a horvát, 18%-a szerb, 10%-a magyar, 9%-a jugoszláv nemzetiségű volt.
1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg által támogatott szerb szabadcsapatok elűzték a falu nem szerb lakosságát, akik Eszékre, vagy Magyarország felé menekültek. A falut teljesen kifosztották, a horvátok és magyarok házaiba szerbek költöztek. A lakosság többsége a háborút száműzetésben töltötte. A településnek 2011-ben 20 lakosa volt, akik többségben mezőgazdasággal foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 67 | 87 | 0 | 0 | 450 | 192 | 199 | 201 | 149 | 111 | 64 | 20 |
(1900-tól 1981-ig településrészként. 1921-ben és 1931-ben lakosságát Laskafaluhoz számították.)
Gazdaság
[szerkesztés]A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása – A Baranya megyei Levéltár évkönyve Pécs, 1979.
- ↑ Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei Pécs,1942.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- Az általános iskola honlapja Archiválva 2020. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Petres Zsuzsanna - Miro Gardaš - Jelena Roškar: Nagybirtokok Baranyában a 18-19. században
