Široko Polje
| Široko Polje | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Diakovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31403 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 799 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″45.400000°N 18.466700°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″45.400000°N 18.466700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Široko Polje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Široko Polje falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Diakovárhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Diakovár központjától 11 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Đakovštinán, a Szlavóniai-síkságon, a Diakovárt Eszékkel összekötő főút mentén, Kuševac és Vuka között fekszik. Településrészei: Fabrika, Lenija és Sajmište.
Története
[szerkesztés]A történeti források szerint valahol a mai Široko Polje és Tomašanci között feküdt a középkorban Újlak mezőváros, melyet 1283-ban még faluként („Villa seu poss. Wylak”),[2] de Pesty Frigyes szerint a 15. század közepén már mezővárosként („civitas”)[2] említenek. A Csákiak, a Garaiak, majd a század végén a Horvátiak voltak a birtokosai. A mellette fekvő Kisújlakot 1506-ban vámszedő helyként említik.[2] A térséget 1536-ban szállta meg a török lehet, hogy mindkét település ekkor pusztult el. 1537-ben itt a diakovári csatában verte meg Mehmed szendrői bég nyolcezres török serege Johann von Katzianer császári zsoldosvezér tizenkétezres seregét.
Široko Polje a 18. században keletkezett, amikor 1754-től Ćolnić püspök Észak-Boszniából, Plehan és Derventa vidékéről menekült horvát katolikusokat telepített le itt. A letelepülők falujukat széles mezőnek, azaz Široko Poljénak nevezték el. 1803-ban 16 lakott ház állt a településen. Az első katonai felmérés térképén „Siroko Polie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sirokopolye” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sirokopolye” néven 49 házzal, 278 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. században jelentős számú magyar és bácskai német lakosság vándorolt be a településre. Lakói kezdetben a garai templomba jártak, de 1844-ben felépült Szent Izidor tiszteletére szentelt templomuk. A 20. század elején a településnek két vására volt, melyeket március 12-én és szeptember 29-én tartottak, mindkét vásár az 1960-as években szűnt meg.
A településnek 1857-ben 512, 1910-ben 769 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 72%-a horvát, 15%-a magyar, 13%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a német és magyar lakosságnak menekülnie kellett a partizánok támadása elől. Elhagyott házaikba főként Boszniából érkezett horvát lakosság. Az áramot 1963-ban vezették be a házakba, 1980-ban az utakat aszfaltozták le, 1987-ben pedig a telefont is bevezették. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A honvédő háborúban a falut nem érték károk, de lakói közül többen részt vettek a harcokban, melyeknek egy halálos áldozatuk is volt. Tiszteletükre a központban emlékparkot avattak. 2011-ben a településnek 1012 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 512 | 590 | 456 | 652 | 670 | 769 | 757 | 817 | 879 | 858 | 920 | 971 | 988 | 987 | 1.099 | 1.012 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Izidor tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1844-ben épült. Első nagyobb megújítása 1922-ben történt, amikor a templom új oltárképet is kapott. 1927-ben a barokk toronysisakot cserélték ki csúcsosra. 1957-ben az egész tornyot újjá kellett építeni. 1961-ben sekrestyével bővítették. 1963-ban kőoltárt készítettek, 1964 és 1966 között pedig a templomot belülről és kívül díszítették. 1995/96-ban a tetőzetet cserélték ki. 2006-ban a régi helyett új sekrestyét építettek, az épület pedig kívül-belül teljes felújításon esett át. 2007-ben megtörtént a harang villamosítása, majd 2008 tavaszán festés és külső szigetelés befejeződött.
Kultúra
[szerkesztés]- A KUD Širokopoljac kulturális és művészeti egyesületet 1974-ben alapították. Több sikeres fellépés után az egyesület 1988-ig működött. Működésüket 2004 februárjában újították fel, majd Ivan Lončarević személyében új vezetőt választottak. 2007-ben az egyesület „Alaj pjevam i pjevati znadem” címmel CD-lemezt adott ki. 2010-től évente megrendezi a helyi folklórszemlét, melynek során 5-6 kultúrcsoport vonul fel a falu központjától a templomig. Évente karácsonyi koncertet adnak.
- A „Sunce” templomi énekkart 1997-ben alapították.
Oktatás
[szerkesztés]A helyi oktatás kezdetei 1857-ig nyúlnak vissza. Az oktatás kezdetben magánházakban folyt, majd 1864-ben felépült az első iskolaépület. Az iskola ma a diakovári Josip Antun Čolnić általános iskola területi iskolájaként működik. 2007-ben az új iskolaépület átadása után az intézmény nyolcosztályosra bővült.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Hajduk Široko Polje labdarúgóklubot 1935-ben még Sloga néven alapították. Nevét két év után változtatták meg. A csapat ma a megyei 2. ligában szerepel.
- A KK „Ravnica” lovasklubot 2015-ben alapították.
- MNK Široko Polje kispályás labdarúgóklub
Egyesületek
[szerkesztés]- A DVD Široko Polje önkéntes tűzoltóegyletet 1939-ben alapították. A tűzoltószerházat 1989-ben építették. Az egyesület ma mintegy 30 aktív taggal működik.
- Az LU „Kuna” Široko Polje vadásztársaság kezdetei 1905-ig nyúlnak vissza.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...595. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 68. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Diakovár város hivatalos honlapja (horvátul)
- A falu független információs portálja Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
