Kucsance
| Kucsance (Kućanci Đakovački) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Drenye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31418 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 104 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 18° 19′ 22″45.375011°N 18.322830°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 18° 19′ 22″45.375011°N 18.322830°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kucsance (régi magyar neve Kusánc, horvátul: Kućanci Đakovački, 1900-ig Kućanci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 34, közúton 54 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 10, közúton 12 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkság szélén, a Krndija-hegység délkeleti lejtői alatt, a Karašica-patak mentén, Gara és Drenye között fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1428-ban említik először „Kwsancz” alakban. Névna várának tartozéka volt. [2] A török 1536-ban szállta meg ezt a területet. A török uralom idején a diakovári szpáhiluk része volt. A megritkult lakosság pótlására Boszniából pravoszláv vlachokat telepítettek be. Utolsó török birtokosa Hasszán bég volt. A török kiűzése után öt lakott házat számláltak a településen, melyek közül ötben már pravoszlávok laktak. A 18. század közepéig a lakosság száma nem emelkedett számottevően.
Az első katonai felmérés térképén „Kucsancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kuchancze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kucsancze” néven 26 házzal, 52 katolikus és 102 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében 1870 és 1890 között Bácskából német és magyar családok települtek be.
A településnek 1857-ben 186, 1910-ben 267 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 39%-a szerb, 28%-a magyar, 24%-a horvát, 6%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 65%-a horvát, 29%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 148 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 186 | 212 | 148 | 197 | 343 | 267 | 321 | 323 | 332 | 346 | 338 | 302 | 253 | 214 | 177 | 148 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1922-ben épült, a drenyei plébánia filiája.
Oktatás
[szerkesztés]A településen drenyei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK Kućanci Kućanci Đakovački labdarúgóklubot 2006-ban alapították. A csapat a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Kućanci Đakovački önkéntes tűzoltóegylet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...357. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- Az első katonai felmérés térképe
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. – doktori disszertáció (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
