Ugrás a tartalomhoz

Kozármisleny

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Misleny szócikkből átirányítva)
Kozármisleny
Kozármisleny címere
Kozármisleny címere		 Kozármisleny zászlaja
Kozármisleny zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásváros
PolgármesterPohl Marietta (független)[1]
Irányítószám7761
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség6750 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség413,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 01′ 44″, k. h. 18° 17′ 33″46.028889°N 18.292500°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 44″, k. h. 18° 17′ 33″46.028889°N 18.292500°E
Kozármisleny (Baranya vármegye)
Kozármisleny
Kozármisleny
Pozíció Baranya vármegye térképén
Kozármisleny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozármisleny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kozármisleny (németül: Mischlen, horvátul: Mišljen[4][5]) kisváros Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. 1928-ban jött létre Kiskozár és Misleny települések egyesítésével. 2007-ben nyilvánították várossá. 1445 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.

Fekvése

[szerkesztés]

Közvetlenül Pécs közelében, tőle dél-délkeletre, a Baranyai-dombság vidékén helyezkedik el. Szomszédos községek: északkeleten Nagykozár, keleten Magyarsarlós, délen Szemely és Egerág, délnyugaton Pécsudvard. Földrajzi értelemben néhány kilométerre található a Mecsek hegység déli lábától.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mohácsot Péccsel összekötő 57-es főút, mely a belterületének északi szélén halad el, ez köti össze mindkét végponti várossal. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főúton, majd arról Pécs keleti határszélén (a 192-es kilométer után) az 578-as főútra letérve, végül pedig az üszögpusztai körforgalomnál az 5617-es útra fordulva érhető el.

Központján, annak főutcájaként az 5711-es út vezet végig, mely az 57-es főúttól húzódik egészen Siklós városáig. Pécsudvarddal az 5716-os út köti össze.

Története

[szerkesztés]

A török hódoltság előtt

[szerkesztés]

A város történetének kezdete a régmúltba nyúlik. Az első régészeti lelet a bronzkor korai szakaszából, i. e. 1900-1800 körül a Somogyvár-Vinkovci kultúra népétől bukkant elő. A rómaiak is számos emléket hagytak maguk után... (Jelenleg a Pécsi Várostörténeti Múzeumban látható)

A 6-9. század között itt élt avarok is hagytak maguk után emléket. A honfoglalást követő időszakból a 10-11. század korából több sírt tártak fel. A környék jelentős szerepet játszott Baranya vármegye kialakulásában. A területen két jelentősebb várispánságról tudunk, középpontjukban egy-egy földvárral, élükön az ispánnal. A koaszti várispánság többször volt átvonuló hadak szálláshelye és a hagyomány szerint többször láthatta a magyar királyt fényes kíséretével.

Újságcikk 1934 decemberéből a Pécsi Naplóból:

„Olvasóink közül bizonyára többen vannak, akik nem tudják, hogy városunk tőszomszédságában s Pécshez alig 9 kilométernyire levő Misleny községben 1038-ban várispánság volt. A várispán neve Koard (Koaszt) volt az akkori nyelven, lehetséges, hogy ma Kard-nak neveznénk.”

A középkor idején a Koaszt várispánság Kiskozár határában állt, amelyet II. Endre (udvardi) Farkas ispánnak adott.

Kiskozár és Misleny falvak a történelmi korokban fontos szerepet játszottak. Kozár temploma miatt jelentős helynek számított a 14. század első felében. Neve 1332 és 1335 között Kosar alakban bukkan fel a pápai tized-összeírásokban. A 15. században Kiskozár a pécsi püspöké, Misleny pedig ennek részbirtoka lett. Nevüket az utolsó török előtti, 1542-ben keletkezett összeírásban Kiskozárt Kyskozarnak írják.

A török hódoltság korszaka

[szerkesztés]

Kiskozár és Misleny is lakott helység volt a török hódoltság alatt, magyarok és katolikus délszlávok laktak itt. Üszög viszont elnéptelenedett. Ugyan lakatlan volt még a 17. század első felében is, de a század második felében urasági kastély épült itt, és körülötte kis majorság alakult ki.

18-19. század

[szerkesztés]

A török uralom megszűnésekor Kiskozár az ide tartozó Üszögpusztával együtt (mely akkor uradalmi főhely volt), az üszögi uradalom tartozéka lett, és azt érdeme jutalmául Sonchez császári tábornok nyerte el. Leánya révén gróf Pálffy Lipót is birtokolta, akitől a Batthyány grófoké lett. Misleny földesurai a 18. században szintén gróf Batthyányiak voltak.

1760-ban Kiskozárba németek érkeztek, és a 19. század elejére a falu német többségűvé vált. Ugyanakkor Misleny a Rákóczi-szabadságharc után egynemzetiségűvé lett, lakói ettől kezdve magyarok, mindössze a század második felében költözött ide kevés németajkú.

20. század

[szerkesztés]

A Kiskozár helynév kis előtagja a szomszédos Nagykozár miatt megkülönböztető szerepű. A Kozár helynév a kabarokkal, a magyarsághoz csatlakozó kazár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet. A Misleny helynév szerb-horvát eredetű személynévből keletkezett.

Kiskozár és Misleny falvakat 1928. szeptember 6-án előbb Kiskozár, majd Kozármisleny néven egyesítették. A községben ekkor 320 lakóház volt. Közoktatási intézményei: egy községi és egy magán elemi népiskola. Hosszú évek teltek el, mire az úgynevezett Újtelep összeépült az öreg faluval. Az egykori Malom-árokban, a Csatornán valamikor több malom működött.

A második világháborúban Kozármisleny község 1944. november 28-án került a szovjet Vörös Hadsereg kezére.

1945-ben avatták fel Kozármisleny- Újhegy új iskoláját és 1952-ben kapott Kozármisleny autóbusz járatot.

A település gyors fejlődése az 1960-as évek második felében indult meg. Az 1970-es években Pécs új kertes, családi házas peremtelepülésének tekintették. Baranya megyében egyedülálló népesség növekedés napjainkban is tart. Ennek fő oka a Pécsiek kiköltözése a lakótelepi, sűrű népességű környezetből csendesebb, családi házas, kiskertes övezetbe.

Kozármisleny 2007. július 1-jei hatállyal lett város.[6]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ferenc Miklós (független)[7]
  • 1994–1998: Ferenc Miklós (független)[8]
  • 1998–2002: Völgyesi Gyula (független)[9]
  • 2002–2006: Völgyesi Gyula (független)[10]
  • 2006–2010: Völgyesi Gyula (független)[11]
  • 2010–2014: Völgyesi Gyula (független)[12]
  • 2014–2019: Dr. Biró Károly (független)[13]
  • 2019–2024: Dr. Biró Károly (független)[14]
  • 2024– : Pohl Marietta (független)[1]

Országgyűlési képviselői

[szerkesztés]
  • 1990–1994: dr. Andrásfalvy Bertalan (MDF)
  • 1994–1998: dr. Lusztig Péter (MSZP)
  • 1998–2002: dr. Mikes Éva (Fidesz)
  • 2002–2006: dr. Kékes Ferenc (MSZP)
  • 2006–2010: Bókay Endre (MSZP)
  • 2010–2014: dr. Hoppál Péter (Fidesz-KDNP)
  • 2014–2018: dr. Hoppál Péter (Fidesz-KDNP)
  • 2018–2022: dr. Hoppál Péter (Fidesz-KDNP)
  • 2022-től: dr. Hoppál Péter (Fidesz-KDNP)

Népesség

[szerkesztés]

A város területén élő lakosság számának változása a népszámlálások tükrében:


A település népességének változása:

A népesség alakulása 1785 és 2024 között
Lakosok száma
622
947
941
886
1185
2948
5998
6017
6545
6750
1785189019101941196019902011201520212024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 1,9% horvátnak, 5,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 4,9%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 22,4% (29,4% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% németnek, 1,9% horvátnak, 0,9% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, szlováknak, szerbnek és románnak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 5,7% református, 1,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 18% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[16]

Templomok

[szerkesztés]

Katolikus templomok

[szerkesztés]
Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreinek temploma, üveg diadalív, 1996

1945-ben alakult a településen katolikus lelkészség, melyből 1977-ben plébánia lett. A község egyházi anyakönyveit 1950-től vezetik és őrzik itt, előtte egyházi anyakönyv-vezetési szempontból Egerághoz tartozott. Az 1950-től már lelkipásztorral rendelkező plébánia udvarán épült meg Kozármisleny plébániatemploma. A templom diadalívének monumentális ablakait Szilágyi András üvegművész készítette.

Az új templom a Flüel-i Szent Miklós római katolikus templom elnevezéssel szentelték föl, amit tábla is hirdet. Sajnos hibás a név, ugyanis a szent neve Flüei Szent Miklós.

Flüe-i Szent Miklós templom hibás táblája

Református templom

[szerkesztés]

2004-ben kezdődtek a református templom építési munkálatai, elkészültéhez a külföldi és helyi hívek adományai mellett, a jótékonysági estek bevételei és a társadalmi munka is hozzájárult. 2006. május 27-én az új templom felszentelésre került. 2006 karácsonyakor szólal meg a toronyban a két harang.

Civil szervezetek

[szerkesztés]

Sportélete

[szerkesztés]

Kozármisleny SE

[szerkesztés]
Bővebben: Kozármisleny SE

A sportcsarnok

[szerkesztés]

A sportcsarnok a „Sport XXI program” keretében valósult meg és 2007. január 31.-re, mintegy nyolc hónap alatt készült el az épület. Az épület 600 fő befogadására alkalmas a küzdőtér minden labdajáték esetében rendelkezik nemzetközi minősítéssel.

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kozármisleny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  2. ↑ https://www.orimattila.fi/info/tietoa-orimattilasta/ystavyyskaupungit
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. ↑ Hrv. glasnik br.17/2008. Archiválva 2013. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Semeljski vinogradari, 24. travnja 2008.
  6. ↑ A közölt adatokat Dr. Erdődy Gyula: Jó szeretnivaló világban élni… című monográfiájából és Gávay Cintia diplomamunkájából közöljük.
  7. ↑ Kozármisleny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Kozármisleny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  9. ↑ Kozármisleny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  10. ↑ Kozármisleny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  11. ↑ Kozármisleny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  12. ↑ Kozármisleny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. ↑ Kozármisleny települési önkormányzati választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  14. ↑ Kozármisleny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  15. ↑ Kozármisleny Helységnévtár
  16. ↑ Kozármisleny Helységnévtár
  17. ↑ a b Kozármisleny online[halott link]
  18. ↑ Orimattila hivatalos honlapja Archiválva 2011. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (finnül)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kozármisleny&oldid=27565950”