Bükkösd
| Bükkösd | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Armbruszt János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7682 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1004 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 06′, k. h. 17° 59′46.100000°N 17.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 06′, k. h. 17° 59′46.100000°N 17.983333°E | |||
 Bükkösd
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Bükkösd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkösd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bükkösd (németül: Wickisch) község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye középső-nyugati részén, a Zselic délkeleti részén fekszik, közel a Mecsek nyugati nyúlványaihoz, az Okor-patak (más néven: Bükkösdi-víz) völgyében.
A szomszédos települések: észak és északkelet felől Hetvehely, délkelet felől Boda, dél felől Szentlőrinc és Cserdi, délnyugat felől Helesfa, északnyugat felől pedig Ibafa. Közigazgatási területe keleti irányból csúcspontosan határos még Bakonya, nyugati irányból pedig Dinnyeberki területével is. A legközelebbi város a mintegy 8 kilométerre fekvő Szentlőrinc.
Megközelítése
[szerkesztés]A településen a 6601-es út húzódik végig nagyjából észak–déli irányban, ezen érhető el Szentlőrinc és Sásd felől is. Megyefa településrészt csak önkormányzati utak érintik.
A község központját kettészeli a Bükkösdi-víz völgyében végigfutó Budapest–Pécs-vasútvonal, amelynek egy megállási pontja is van itt. Bükkösd vasútállomás közúti elérését a 6601-es útból kiágazó 66 305-ös számú mellékút biztosítja.
Története
[szerkesztés]A mai Bükkösd négy egyesült településből áll: A patak bal partján fekvő Megyefa 1950-től, a Bükkösdtől kb. 4 km-re északra levő Gorica (németül: Guriza)[3] 1979-től csatlakozott a településhez,[4] majd a Megyefától fölfelé, gyönyörű sétaúttal megközelíthető Egéd 1950-ben,[5] ahol annak idején Jeszenszky gróf földművesei, állattartói éltek, és ahol a híres egédi nagytégla is készült. Ma már Egéden több híres művész él, lakói egyébként összetartó, egymást segítő emberek.
Neve először 1448-ban tűnik fel Naghbekes alakban. Valószínűleg a bükkös a bükkerdő főnévből alakult ki, a Megyefa a Megyefalvából alakult ki. Gorica neve 1542-ben Erdi volt. Ezt a nevet a betelepült délszlávok cserélték fel Goricával, amely szintén kis erdőt jelent.
A török megszállás alatt mindhárom falu elpusztult, csak az 1700-as években népesült be újra magyarokkal és németekkel.
A 18. században három család is birtokolta Bükkösdöt: a Horváth, a Petrovszky és a Jeszenszky.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]
- 1990–1994: Mátis István (független)[6]
- 1994–1998: Arató József (független)[7]
- 1998–2002: Nagy József (független)[8]
- 2002–2006: Mátis István (független)[9]
- 2006–2010: Budai Zsolt (független)[10]
- 2010–2014: Budai Zsolt (független)[11]
- 2014–2019: Budai Zsolt Gábor (független)[12]
- 2019–2024: Homann János (független)[13]
- 2024– : Armbruszt János (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1104 | 1104 | 1098 | 1041 | 1029 | 1006 | 1009 | 1004 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,6%-a magyarnak, 6% cigánynak, 5,8% németnek mondta magát (23,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46%, református 2,6%, felekezeten kívüli 14% (37,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% németnek, 2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlovénnek, szlováknak és ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,3% volt római katolikus, 1,4% református, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 22,7% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom – 1791-ben épült.
- Petrovszky-kastély – 1786-ban építtette barokk stílusban Petrovszky Zsigmond.[16]
- Jeszenszky-kastély[17]
Gazdaság
[szerkesztés]A 2000-es években a község területére egy beruházó cementgyárat szeretett volna építeni, ám a lakosság egy része aláírásgyűjtéssel és több népszavazás során elutasította ezt. Így a gyár a közeli Királyegyháza mellett épült fel, a gyártás alapanyagául szolgáló mészkövet azonban a Bükkösd melletti bányából szállítják oda vasúton.[18][19][20]
Híres szülőtte
[szerkesztés]Képek
[szerkesztés]-
A Petrovszky-kastély -
A templom régi harangja -
A megyefai harangtorony
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ungarndeutsche Ortsnamen ungarisch und deutsch - Magyarország németlakta települései magyarul és németül (pdf). ungarndeutsche.de, 2008. augusztus 6. [2014. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
- ↑ Kozma F.: Újraélednek a kihalt települések. revfalu.uw.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
- ↑ Bükkösd. turabazis.hu. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
- ↑ Bükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Bükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
- ↑ Bükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ Bükkösd Helységnévtár
- ↑ Bükkösd Helységnévtár
- ↑ A Petrovszky-kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
- ↑ A Jeszenszky-kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
- ↑ A bükkösdi civilek nem akarnak több népszavazást. Pécsi Napilap, 2006. július 17. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- ↑ A Zöld Völgyért megkönnyebbült a cementgyár ügyében. Pécsi Napilap, 2007. január 15. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- ↑ Futurisztikus látványvilág - a jövő cementgyára Királyegyházán. Építészfórum, 2012. január 31. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
