Belvárdgyula
| Belvárdgyula | |||
 | |||
| Az új katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Bólyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Brigitta (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7747 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 344 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 58′, k. h. 18° 26′45.966667°N 18.433333°EKoordináták: é. sz. 45° 58′, k. h. 18° 26′45.966667°N 18.433333°E | |||
 Belvárdgyula
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Belvárdgyula weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belvárdgyula témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Belvárdgyula (németül: Belward, horvátul: Belvar[3][4]) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Pécs és Mohács közt nagyjából félúton fekszik, légvonalban mindkettőtől körülbelül 20-20 kilométerre.
A szomszédos települések: észak felől Olasz, északkelet felől Szederkény, délkelet felől Borjád, dél felől Nagybudmér, délnyugat felől Kiskassa, északnyugat felől pedig Birján.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb megközelítési útvonala a Mohácstól Pécsig húzódó 57-es főút, mely az északi határszéle közelében halad el, érintve Kisgyula és Gyulapuszta településrészeket is, így ezen érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől.
Központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert oda csak a főútból délnek kiágazó 57 102-es számú mellékút vezet be. Pécs térségével az 5611-es út kapcsolja össze, és érinti még a területét (csomópont nélkül) az M60-as autópálya is.
Története
[szerkesztés]A két település, Belvárd és Kisgyula egyesüléséből keletkezett település már az ókorban lakott terület volt.
1056-ban a pécsi püspökség volt birtokosa
1285-ben említették először okiratban Jula néven.
A 13. század végén a Győr nemzetségbeli Konrád pálos kolostort építtetett itt, melyet Szent László tiszteletére szenteltek.
A falu 1356-ban vásártartási jogot kapott.
1484-től káptalani iskola is működött benne.
1750 körül Tolna vármegyei református magyarok költöztek ide.[5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Németh Jenő (független)[6]
- 1994–1998: Németh Jenő (független)[7]
- 1998–2002: Németh Jenő (független)[8]
- 2002–2006: Németh Jenő (független)[9]
- 2006–2010: Sándor Ágnes (független)[10]
- 2010–2014: Sándor Ágnes (független)[11]
- 2014–2019: Sándor Ágnes (független)[12]
- 2019–2024: Sándor Ágnes (független)[13]
- 2024– : Nagy Brigitta (független)[1]
Nevezetes belvárdgyulaiak
[szerkesztés]- Szabó Mihály (1933–2011) református lelkipásztor
- Szabó Mónika (1975) karmester
- Toma Árpád (1958) válogatott labdarúgó
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Római katolikus templom - 1854-ben épült, amely 2006. május 22-én hétfő éjszaka összedőlt, statikai okokból kifolyólag. A nem körültekintően kibővített (a templomtorony a templom boltozatára épült, pótlólagos merevítések nélkül), majd a szintén nem körültekintően felújított (kötőgerendák nélküli fedélszerkezet) épület tornya alatt ezen nap éjszakáján beomlott a boltozat, majd a torony ráomlott a templomhajóra és a templom túlnyomó többsége rommá vált.[14] Az új templomot 2007. december 22-én szombaton adták át.[15]
- Református templom - 1754-ben épült.
- Szabadidő park
- Kultúrház
- Lakodalmas ház
- Emlékpark
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 418 | 420 | 403 | 365 | 352 | 347 | 348 | 344 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 18,7% cigánynak, 1,5% horvátnak, 1,9% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 14,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 16% (13,1% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% cigánynak, 2,6% németnek, 1,2% horvátnak, 0,6% szlováknak, 0,3-0,3% görögnek, szlovénnek és szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,7% volt római katolikus, 12,1% református, 0,6% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[17]
Néprajzi értelemben Belvárd rész a sárközi népcsoporthoz tartozik a népviselet alapján, annak legdélebbi pontja.[18]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ horvát név 1
- ↑ horvát név 2
- ↑ Belvárdgyula – Helytörténet. Dunántúli Napló. [2004. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
- ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ Bővebben: Dulácska Endre–Dulácska Zsolt: Összedőlt egy templom. In: Műemlékvédelem, 2010/2. 114–117.
- ↑ A templom alapkövét II. János Pál áldotta meg[halott link]
- ↑ Belvárdgyula Helységnévtár
- ↑ Belvárdgyula Helységnévtár
- ↑ Zentai, János: Baranya megye néprajzi csoportjai. tajesember.hu, 1978. [2017. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források
[szerkesztés]
- ↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- ↑ horvát név 2: Kašadske sličice (pdf). Hrvatski glasnik br.21/2007., 2007. május 24. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
