Mánfa
Mánfa | |||
A mánfai Sarlós Boldogasszony-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Komlói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Takács Zsolt (független)[1] | ||
Irányítószám | 7304 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 736 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 09′ 30″, k. h. 18° 14′ 26″46.158390°N 18.240430°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 30″, k. h. 18° 14′ 26″46.158390°N 18.240430°E | |||
Mánfa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mánfa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mánfa község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Mánfa a Mecsek – Hegyhát üdülőkörzetben helyezkedik el. Megközelíthető a Pécs-Sásd-Kaposvár közti 66-os főúton, illetve Komló felől a 6543-as úton, amit legutóbb 2012 őszén újítottak fel.[3]
Története
[szerkesztés]A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa és Márnfa alakban írták.
A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett. A török időkben is lakott hely volt, azonban lakossága megfogyatkozott. A hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen.
1949-ben hozzácsatolták (Pécs)Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazáson szakadt el Komlótól.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1991–1994:
- 1994–1998: Schmidt Zoltán (független)[4]
- 1998–2002: Schmidt Zoltán (független)[5]
- 2002–2006: Schmidt Zoltán (független)[6]
- 2006–2010: Hohn Krisztina (független)[7]
- 2010–2014: Hohn Krisztina (független)[8]
- 2014–2018: Hohn Krisztina (független)[9]
- 2018–2019: Takács Zsolt (független)[10][11]
- 2019–2024: Takács Zsolt (független)[12]
- 2024– : Takács Zsolt (független)[1]
A településen 2018. szeptember 30-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] mert a községet addig vezető Hohn Krisztina országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, s a hatályos jogszabályok szerint ez összeférhetetlen volt a polgármesteri tisztséggel, emiatt utóbbiról lemondott.[13][14] Helyére aránylag sok, öt jelölt pályázott, a győztesnek ennek ellenére 66,47 %-os eredménnyel sikerült mandátumot szereznie.[10]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 798 | 795 | 768 | 687 | 749 | 767 | 758 | 736 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 8,1% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 3,4% németnek mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 4,5%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 19,6% (32,7% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 2,2% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,3% horvátnak, 0,1-0,1% szlováknak, ukránnak, románnak és szerbnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,9% volt római katolikus, 3,9% református, 0,7% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 19,9% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Árpád-kori, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült, román stílusban. A 13., 14. században kibővítették, bejáratát és ablakait gótikus stílusúra alakították át.
- A Mánfai-kőlyuk egy 1982 óta fokozottan védett barlang. A Mélyvölgy alsó szakaszán, a Zsidó-völgy betorkollásánál nyíló barlang bejáratának mérete a hegységben egyedülálló. Elsőként Hölbling Miksa említette, aki 1844-ben járt benne. Feltárását az 1900-as évek elején Ozanich Gyula vezetésével kezdték meg.[17]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Mánfa települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Útfelújítás Komló és Mánfa között. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 21.)
- ↑ Mánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Mánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Mánfa települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ a b c Mánfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Időközi polgármester-választás eredményének megállapítása (2018. szeptember 30.) (magyar nyelven) (html). Mánfa.hu, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Mánfa települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
- ↑ D. Kovács Ildikó: Egy vidéki polgármester kapja Gémesi parlamenti helyét (magyar nyelven). 24.hu, 2018. április 27. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Mánfa Helységnévtár
- ↑ Mánfa Helységnévtár
- ↑ Kordos László: Magyarország barlangjai
További információk
[szerkesztés]