Vrbje (Horvátország)
| Vrbje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Vrbje |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Igor Jurišić (HSS) |
| Irányítószám | 35423 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1691 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 93 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′, k. h. 17° 25′45.183333°N 17.416667°EKoordináták: é. sz. 45° 11′, k. h. 17° 25′45.183333°N 17.416667°E | |
| Vrbje weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vrbje falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 46, közúton 62 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 25, közúton 42 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópálya és a Száva folyó között, a Rešetarica-patak partján fekszik.
A község települései
[szerkesztés]A községhez Bodovaljci, Dolina, Mačkovac, Savski Bok, Sičice, Visoka Greda és Vrbje települések tartoznak.
Története
[szerkesztés]A község területén a legrégibb leletek Mačkovacról származnak, ahol már 1880-ban bronzkori maradványokat, köztük fibulákat, karkötőket és más bronz ékszereket, valamint bronz fegyvereket találtak. A leletek többsége a zágrábi régészeti múzeumba került. 1985-ben a Crišnjevi határrészen a mačkovaci Slavko Josipović szántóföldjén szántás közben bronz tárgyakat fordított ki az eke. A tárgyak az újgradiskai városi múzeumba kerültek. A leletek az urnamezős kultúra késői időszakához tartoztak és a szávamenti fémművesség fejlettségéről tanúskodnak.
Vrbje első írásos említése még hűbérbirtokként 1514-ben[2] történt. Nevének eredeti formája Vrbscsak volt és csak 1897-től használatos a mai formában. 1514-ben a cserneki Dessewffy család birtoka volt. A török 1536-ban foglalta el ezt a vidéket. A falu keletkezése a török uralom idejére, a 17. század elejére tehető, amikor előbb a szomszédos Sičice népesült be, majd onnan települt át néhány család a mai Vrbje területére. A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban a kamarai összeírásban a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között „Verbia” néven 11 portával hajdútelepülésként szerepel.[3]
A gradiskai határőrezred székházának Újgradiskán történő felépítése, a határőrezred megszervezése jelentős változásokhoz vezetett a mai Vrbje területén is. A 17. század vége óta Száva folyó képezte a határt az Oszmán Birodalommal, a lakosság pedig visszatért a térség településeire. Határőrszolgálatuk fejében földet kaptak és mentesültek az adófizetés alól. Békeidőben mezőgazdasággal, állattartással, fafeldolgozással foglalkoztak. 1730-ban Vrbjén már 30 ház állt, a lakosság pedig katolikus volt. 1746-ban 130 katolikus vallású lakosa volt. 1760-ban 64 házában 133 család élt, 538 fővel. Fából felépítették a Szent József kápolnát, mely 1758-ban már állt. 1789-ben megalapították a vrbjei plébániát, melyhez két szomszédos település, Sičice és Bodovaljci is hozzá tartozott. Vrbje első plébánosa Luka Klokočević volt. A plébániaház 1834-ben épült. Mačkovacon önálló plébániát alapítottak.
Az első katonai felmérés térképén „Verbie” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbje” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbje” néven 160 házzal, 860 katolikus és egy ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A falunak 1857-ben 761, 1910-ben 1094 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a horvát, 5%-a magyar, 2%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 455 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 761 | 686 | 636 | 763 | 826 | 1.094 | 1.000 | 1.071 | 1.164 | 1.143 | 1.076 | 953 | 797 | 721 | 640 | 455 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és az állattartás. A kisvállalkozások között az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás dominál.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1773-ban épült barokk stílusban. Elődje egy fatemplom volt, melyet az 1758-as egyházlátogatáskor említenek. A vrbjei plébániát 1789-ben alapították, ekkor emelkedett plébániatemplom rangjára. A 19. és 20. században többször is megújították, utolsó megújítása 1985-ben történt. Oltárképét a neves osztrák festőművész Ignaz Berger festette. A szecessziós stílusú belső falfestés a bródi Josip Muravić munkája.
Kultúra
[szerkesztés]A településen a KUD Vrbje kulturális és művészeti egyesület működik. Fő tevékenysége a népi hagyományok ápolása.
Oktatás
[szerkesztés]A vrbjei iskolát a 19. század végén alapították. Az első írásos dokumentum az iskola működéséről az 1891/92-es tanévből származik. Tanítója Marija Vrbik volt. Az iskola négyosztályos volt. A második világháború alatt az iskola néhány menekültet fogadott Bosznia-Hercegovinából. A második világháború után 1956-tól az iskola nyolc osztályos lett. Önálló intézményként működött 1960-ig, amikor egyesítették a sičicei általános iskolával. Ma a „Ljudevit Gaj” általános iskola négyosztályú regionális iskolájaként működik.
Sport
[szerkesztés]NK „Saturn” labdarúgóklub.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Vrbje önkéntes tűzoltóegylet.
- Hazafiak és a honvédő háború veteránjainak egyesülete.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ A község honlapja szerint. Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. című munkájában 1464-et jelöli meg első említéseként. Eszerint középkori lakossága 1602-ben Körös megyébe vándorolt ki.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. 243. o.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 730. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Vrbje község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Osnovna škola Vrbje 1891-1960. Nova Gradiška 2009.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
