Bicko Selo
| Bicko Selo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Garcsin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35212 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 432 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 55″, k. h. 17° 50′ 17″45.082000°N 17.838000°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 55″, k. h. 17° 50′ 17″45.082000°N 17.838000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bicko Selo falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bród központjától légvonalban 14, közúton 18 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtői alatt, a Szávamenti-síkságon, a Biđ-patak mentén fekszik. A falun halad át a Zágráb-Vinkovci (-Belgrád) vasútvonal.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a legősibb idők óta lakott volt. Bicko Selo közelében, a Biđ-patak mentén egy 200-szor 500 méteres, 2 méter magas tell található, ahol több kultúra (Starčevo, Lasinja, Retz-Gajary, urnamezős és La Téne) települése is állt egykor az újkőkorszaktól a vaskorig bezárólag.[2] Bicko Selotól másfél km-re nyugatra egy északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló lelőhelyen történelem előtti és középkori kerámiatöredékek kerültek elő.[3]
A falu nevét a Biđ-patakról kapta, amely mellett fekszik. A középkori források nem említik, a török uralom idején azonban valószínűleg már pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be. [4]
1698-ban „Bicska” néven 8 portával hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[5] Az egyházi vizitáció iratai szerint 1730-ban 15 katolikus háza és egy Szent Tamás kápolnája volt. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint 22 házában 123 katolikus lakos élt. Az 1758-as feljegyzés említi, hogy a kápolna a Čakmozović család birtokán áll. A hívek a Klokočevik melletti Szent Péter templom köré temetkeznek. 1760-ban 26 katolikus házában, 37 családban, 210 lakosa volt.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Biczko Szello” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Biczkoszello” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Biczkoszello” néven 68 házzal, 317 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében német és ruszin családok települtek ide. Ugyanakkor Likából, a horvát Hegyvidékről, Dalmáciából és Boszniából katolikus horvátok települtek be.
A településnek 1857-ben 289, 1910-ben 540 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 88%-a horvát, 2-2%-a német, ruszin és szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 517 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 289 | 331 | 330 | 417 | 459 | 540 | 520 | 542 | 650 | 689 | 705 | 601 | 578 | 581 | 568 | 517 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1863-ban épült. Mai formáját 1967-ben a megújítás során nyerte el.
Kultúra
[szerkesztés]A KUD Bicko Selo kulturális és művészeti egyesület régóta fellép szerte az országban kulturális eseményeken. Mellette „Biđani” névvel férfi énekkar is működik a településen.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a garcsini elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Mladost Bicko Selo labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.
- A Šaran sporthorgász egyesületet 1958-ban Garcsinban alapították, ma Bicko Selo központtal is működik. 2002-ben a horvát 2. sporthorgász liga tagjai lettek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1703.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1702.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 110. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....57. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község honlapja[halott link] (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község információs portálja Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
