Verhovina (Garcsin)
| Verhovina (Vrhovina) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Garčin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35211 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 172 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 41″, k. h. 18° 07′ 08″45.228000°N 18.119000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 41″, k. h. 18° 07′ 08″45.228000°N 18.119000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Verhovina (horvátul: Vrhovina) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bród központjától légvonalban 12, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin, az Orišje-patak mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Verhovina a középkorban a breznai uradalom részeként a diakovári püspökséghez tartozott. Első ismert birtokosa 1231-ben egy bizonyos Bertalan nevű nemes volt. 1324-ben a Borics nembeli Treutel Miklós szerezte meg. Egy 1422-es oklevél szerint az uradalomhoz 33 falu tartozott, melyek közül a legnagyobb és legtekintélyesebb Verhovina volt, ezért az uradalom róla kapta a nevét. Településeiből Verhovinán kívül mára csak Borojevci, Ratkov Dol, Slobodna Vlast és Korduševci maradt meg.[2]
Verhovina első említése 1408-ban „Verhouyna” alakban történt.[3] 1536-ban a török megszállta a területet. Keresztény lakossága a török uralom idején is megmaradt és nem volt hajlandó az iszlám hitre áttérni. Ezért több összeütközése volt a hatalommal, akik pravoszláv vlach martalócokat telepítettek melléjük. Katolikus plébániáján a velikei ferences kolostor szerzetesei szolgáltak. Jeromin Lučić püspök 1638. május 5-én látogatta meg a plébániát. Ekkor említi az itteni, kőből épített Szent Mihály és Szent György templomokat. Ezen a napon a püspök hat ferences testvér asszisztenciájával 586 hívőt bérmált meg. 1646. november 30-án Marijan Maravić püspök a Szent Mihály templomban 186 hívőt bérmált.[2]
Amikor 1687-ben a török sereg elhagyta Bród vidékét velük együtt távoztak a pravoszláv martalócok is. Helyükre Boszniából érkeztek katolikus menekültek.[2] 1698-ban „Verhovina” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[4] Verhovina a török uralom alóli felszabadulás után is katolikus plébánia székhelye maradt. A katonai határőrvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. 1730-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve 22 katolikus és 2 pravoszláv házzal említi. A falutól fél óra járásra Šušnjevac mellett állt a Szent Mihály templom, melyet a régi templom falaira építettek oly módon, hogy a templom fele 70 évvel korábban fából épült. Körülötte temető volt. Mivel a plébános a faluban lakott ide építtetett egy Szent Márknak szentelt fakápolnát, ahol az istentiszteleteket tartották, a régi plébániatemplomot pedig sorsára hagyták. Az 1734-es feljegyzés már csak a Szent Márk kápolnát említi, mely a fából épített plébániaházhoz hasonlóan javításra szorult. 1758-ban Verhovinán 27 katolikus és egy pravoszláv ház állt. 1760-ban a falu már két plébánia között oszlott meg. A Garcsinhoz tartozó részen 8 ház állt 17 családdal és 86 katolikus lakossal. Rajtuk kívül még egy pravoszláv házt is állt itt. A vrhovaci plébániához 28 ház tartozott 34 családdal és 205 katolikus lakossal. Az 1781-es kataszteri térkép szerint Verhovna nagy határral rendelkezett, mely északon a Dilj-hegység legmagasabb gerincéig terjedt. 1833-ban a plébánia székhelyét Verhovináról trnjanira vitték át.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Verhovine” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verhovina” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verhovina” néven 60 házzal, 292 katolikus és 16 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején a Hegyvidékről, Likából, Boszniából és Dalmáciából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek vándoroltak be.
A településnek 1857-ben 279, 1910-ben 564 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 81%-a horvát, 17%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 88%-a horvát, 9%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 261 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 279 | 350 | 323 | 417 | 513 | 564 | 570 | 625 | 503 | 502 | 481 | 386 | 333 | 280 | 302 | 261 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 147. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 732. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község honlapja[halott link] (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község információs portálja Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
