Ugrás a tartalomhoz

Divoševci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Divoševci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségNagykopanica
Jogállásfalu
Irányítószám35214
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség262 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 09′ 18″, k. h. 18° 20′ 28″45.155000°N 18.341000°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 18″, k. h. 18° 20′ 28″45.155000°N 18.341000°E
SablonWikidataSegítség

Divoševci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Nagykopanicához tartozik.

Fekvése, éghajlata, élővilága

[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 26, közúton 33 km-re keletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, az A3-as autópályától északra, az A5-ös autópályától keletre, a Donji Andrijevcit Prnjavorral összekötő út mentén fekszik. Házai patkó alakban helyezkednek el az Osatno nevű vízfolyás két oldalán, melyet 1959-ben szabályoztak, így 20 méter szélességű csatorna lett. Az Osatno a falutól 2 km-re ömlik a Biđ-patakba, mely a település északi határát képezi. Éghajlata kontinentális. A telek hosszúak és hidegek, a tavaszok esősek, a nyarak szárazak, az őszök hűvösek, ködösek, néha sok csapadékkal. A terület talaja humuszban gazdag, ami azt jelenti, hogy termékeny. Az uralkodó talajtípusok a humusz és az agyag. Az e területre jellemző gabonaféléknek, gyümölcsöknek és zöldségeknek kedvező. A közelmúltban alkalmazott hagyományos talajművelési módszereknek köszönhetően a talaj még mindig telítetlen kémiai anyagokkal. A környéken élő állatfajok: őz, nyúl, fácán, róka, vadnyúl, vadmacska és a fogoly. Sajnos ezek az állati fajok veszélyeztetettek, elsősorban a növényvédő szerek növekvő mennyiségű vegyi anyagai miatt. A legtöbb említett faj elsősorban az erdőben él.

Története

[szerkesztés]

Nevét kétféleképpen magyarázzák: Az egyik lehetséges magyarázat a horvát „Divoš” személynév, míg a másik a magyar „diós” melléknév. Első írásos említése „Divosevczi” alakban a szlavóniai települések 1698-as összeírásában Prenyavor hajdútelepülés északi szomszédjaként történt.[2] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 15 ház és egy fakápolna állt a településen. 1746-ban 24 házában 143 lakos élt. 1758-ban Szent Simon és Júdás kápolnáját említik. Lakói a szomszédos Hrastić temetőjébe temetkeztek. Az 1760-as jelentés szerint 34 ház volt, ahol 60 család és 248 katolikus lakos élt.[3] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi hatáőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Divosevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Divossevcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Divoshevcze” néven 54 házzal, 270 katolikus és egy ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 245, 1910-ben 347 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 7%-a magyar, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 296 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
245 282 243 277 285 347 312 374 393 429 428 420 363 334 301 296

Gazdaság

[szerkesztés]

A helyi gazdaság vezető ágazata a mezőgazdaság, mivel a lakosság több mint 50%-a kizárólag ezzel a tevékenységgel foglalkozik. A fiatalok elsősorban a közeli városokban, Bródon, Diakováron dolgoznak.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, a homlokzat feletti harangtoronnyal, melyet piramis alakú toronysisakkal fedtek. Oltárán 1984 óta Szűz Mária szobra látható. Mária születése képét, mely az oltár felett látható Jarm szlovén festőművész festette.

Kultúra

[szerkesztés]

A KUD „Mladost” Divoševci kulturális és művészeti egyesületet 1973-ban alapították.

Oktatás

[szerkesztés]

Az iskolát az Osztrák-Magyar Monarchia idején építették. Akkoriban ehhez hasonló iskolák épültek a horvát falvakban, így hasonló épületek találhatók Poljanciban, Donja Bebrinában és Bród környékén is. Az iskola a földszinten és az emeleten is négyablakos, külön bejárattal a földszintjén található tanítói lakásba. Az emeleti bejárat a másik oldalon van. A Divoševciben a donji andrijevci „Viktor Car Emin” általános iskola térségi iskolája működik négy alsó tagozatos osztállyal. A gyermekek kis száma miatt az iskolába csak minden második évben jelentkezhetnek úgy, hogy a diákok két évfolyama egy osztályteremben tanul. Az 5.-től 8. osztályba tartozó gyermekek Donje Andrijevcire járnak iskolába, később pedig Bródra járnak középiskolába.

Az NK „Mladost” Divoševci labdarúgóklubot 1975 körül alapították, de csak 1980-tól szerepelt a bródi 3. ligában. 1995-ben feljutott a megyei 2. ligába, ahol ma is sikerrel szerepel.

Egyesületek

[szerkesztés]

A DVD Divoševci önkéntes tűzoltóegyletet 1952. március 19-én alapították. Első elnöke Vinko Petričević volt. 2002-ben az aktív tagság hiánya miatt az egyesület működését 2009. októberéig befagyasztották. Ekkor a jelenlegi elnök Krešimir Vidaković kezdeményezésére újraindították tevékenységét. Az egyesületnek jelenleg 58 tagja van, melynek a fele aktív.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]