Bukovica (Resetár)
| Bukovica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Resetár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35403 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 130 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 158 m |
| Terület | 2,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 06″, k. h. 17° 26′ 13″45.285000°N 17.437000°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 06″, k. h. 17° 26′ 13″45.285000°N 17.437000°E | |
Bukovica (1910-től 1981-ig Mala Bukovica) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Resetárhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 47, közúton 59 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 19, közúton 34 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység délnyugati lejtőin, a Fošnik-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a 18. század közepén a baćin doli Bartolović család alapította, amikor a szomszédos településről ide települt át. 1760-ban 4 házában 5 család élt összesen 40 fővel. Valamennyi ház a Bartolović családé volt. 1778-ban már 10 ház állt itt, ahol 13 családban 69 fő lakott. Kezdetben szétszórt település volt, melynek néhány háza Baćin Dol, más házai pedig Resetár közelében álltak.[2] Az első katonai felmérés térképén „Bukovicza” néven Baćin Dol részeként található. 1787-ben Mali Baćinnak nevezték. Ekkor 10 ház állt itt 19 családdal és 86 fővel.[2]
1857-ben 66, 1910-ben 119 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 78%-a horvát, 21%-a olasz anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban megalakult az önálló Resetár község, melynek része lett. 2011-ben a településnek 152 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 66 | 66 | 65 | 71 | 81 | 119 | 114 | 144 | 196 | 205 | 199 | 207 | 200 | 195 | 180 | 152 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szűz Mária születése tiszteletére szentelt kápolnája a szapolyai Keresztelő Szent János plébánia filiája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Resetár község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
