Gromačnik
| Gromačnik | |
.jpg) | |
| A falu bejárata. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Szibin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35000 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 442 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 44″, k. h. 17° 57′ 29″45.179000°N 17.958000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 44″, k. h. 17° 57′ 29″45.179000°N 17.958000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gromačnik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gromačnik falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Szibinhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól 4 km-re nyugatra, községközpontjától 4 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli nyúlványai és a Szávamenti-síkság találkozásánál, a Bródról Újgradiskára menő út és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A „Knježica” nevű lelőhely régészeti leleteinek bizonysága szerint itt már a történelem előtti időkben is éltek emberek. Gromačnik település már a középkorban is létezett. 1280-ban „terra Gramachnyk iuxta castrum Pethne” alakban mint Petenye vára melletti birtokot említik először. 1293-ban „Gramachnik”, 1470-ben „Gromachnyk”, 1488-ban „Gremachnyk” néven találjuk a korabeli forrásokban. Petenye várához tartozott.[2] A vár tartozékaként a Velikeieké és leszármazottaiké a velikei Bekefieké volt. Valószínűleg a középkori település maradványait találták meg a „Kučišta” lelőhelyen, ahol számos középkori lelet került elő. A középkori település két részből állt. Felső-Gromacsnik házai a Djedovo-hegy lejtőin álltak, míg Alsó-Gromacsnik a hegy lábánál feküdt.[3] A török 1536 körül szállta meg ezt a vidéket. A török források alapján úgy tűnik, hogy néhány házában megmaradt az eredeti lakosság. Közülük néhányan a felszabadító háborút is átvészelték.
Az 1698-as kamarai összeírásban „Gromasnik” néven már hajdútelepülésként (pagus haidonicalis) szerepel a szlavóniai települések között.[4] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. Az 1730-as egyházi vizitáció jelentésében Gromačnik a dubovaci plébánia részeként 20 katolikus és 2 pravoszláv házzal szerepel. Az 1746-os egyházi vizitáció jelentésében a szibini plébánia részeként egy Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnával találjuk. A temető a Szent Lukács kápolnával a falun kívül állt. 1760-ban 32 házában, 32 családban 172 katolikus lakosa volt.
Az első katonai felmérés térképén „Gromachnik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gromacsnik” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gromacsnik” néven 50 házzal, 205 katolikus és 46 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] 1864-ben felépítették a mai Szentlélek templomot. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. 1873-ban megalapították Sibinj községet, melynek része lett. A 19. század végén Likából és a horvát Hegyvidékről újabb katolikus családok települtek be, Galíciából pedig ruszin családok érkeztek.
A településnek 1857-ben 173, 1910-ben 372 lakosa volt. 1910-ben lakosságának 66%-a horvát, 16%-a ruszin, 9%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 92%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 556 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 173 | 190 | 197 | 288 | 334 | 372 | 404 | 431 | 466 | 479 | 502 | 522 | 554 | 559 | 610 | 556 |
.jpg)
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság többsége a közeli Bród városába jár dolgozni, szabadidejükben pedig hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1864-ben építették.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a bródi „Ivan Brlić-Mažuranić” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]NK „Sloga” Gromačnik labdarúgóklub
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 168. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 217. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- A község rendezési terve. (horvátul)
