Poljane (Dragalić)
| Poljane | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Dragalić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35429 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 65 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 102 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 20″, k. h. 17° 18′ 29″45.239000°N 17.308000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 20″, k. h. 17° 18′ 29″45.239000°N 17.308000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Poljane témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Poljane falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Dragalićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 55, közúton 63 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 30, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától 1 km-re délkeletre Nyugat-Szlavóniában, a Szávamente termékeny síkságán, a Trnava és a Veprliak-patak összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a török kiűzése után, a 18. század első felében keletkezett. 1734-ben 12 ház állt a faluban, mind pravoszláv vallású lakosé volt. Egy 1746-os feljegyzés már 12 katolikus házat is említ itt 14 családdal és 74 katolikus lakossal. 1758-ban említik először Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt fakápolnáját. 1760-ban Poljanén 19 pravoszláv és 12 katolikus ház állt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Poliane” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Polyane” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Polyane” néven 161 házzal, 89 katolikus és 726 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]
1857-ben 236, 1910-ben 416 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 69%-a szerb, 26%-a horvát, 3%-a szlovák, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 5%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során már a háború elején szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 100 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 236 | 285 | 265 | 325 | 339 | 416 | 414 | 478 | 452 | 420 | 423 | 430 | 420 | 412 | 54 | 100 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt kápolnája 1922-ben épült. A délszláv háborúban a falut megszálló szerb erők súlyosan megrongálták. A 3 méter hosszú és 3 méter széles épületet a háború után teljesen megújították.
- Szent István vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája a 20. század elején épült. A délszláv háború idején a kápolna a frontvonalba került és gránáttalálat érte. Ma is elhagyatva, romosan, tető nélkül áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 522. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
