Laze (Staro Petrovo Selo)
Laze | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Bród-Szávamente |
Község | Staro Petrovo Selo |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 35422 |
Körzethívószám | (+385) 35 |
Népesség | |
Teljes népesség | 259 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 96 m |
Terület | 2,18 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Laze (1900-tól 1991-ig Stare Laze) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 42, közúton 50 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 21, közúton 39 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópályától délre, az autópálya és a Száva közötti síkságon fekszik.
Története
[szerkesztés]A település valószínűleg már a török uralom idejében is lakott volt. A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban a kamarai összeírásban „Lase” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. [2] Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban 7 háza volt. 1746-ban 8 házában 56 katolikus lakos élt. 1760-ban 16 házában 38 család élt 203 fővel. [3]
Az első katonai felmérés térképén még „Unter Laze” és „Ober Laze” néven található. (Mára a két település összeolvadt.) A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Laze” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Laze” néven 60 házzal, 306 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 251, 1910-ben 422 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 88%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 314 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
251 | 250 | 225 | 333 | 331 | 422 | 422 | 462 | 534 | 512 | 502 | 475 | 433 | 403 | 356 | 314 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1930-ban építették a régi, 1758-ban épített kápolna helyén. A szapolyai plébánia filiája.
Sport
[szerkesztés]NK Graničar Laze labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. 206. o.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 372. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)