Ugrás a tartalomhoz

Matković Mala

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Matković Mala
A Szent Miklós kápolna.
A Szent Miklós kápolna.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségPodcrkavlje
Jogállásfalu
Irányítószám35201
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség15 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′ 41″, k. h. 18° 01′ 03″45.261389°N 18.017500°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 41″, k. h. 18° 01′ 03″45.261389°N 18.017500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Matković Mala témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Matković Mala falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 12, közúton 15 km-re, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység területén, a Bródról Nekcsére menő főúttól keletre, a Fratrovac és Biličica-patakok völgye közötti magaslaton fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már ősidők óta éltek emberek. A „Brdo I”, „Brdo II na njivi” és a „Strana” nevű lelőhelyeken a történelem előtti időkből származó települések maradványai kerültek elő, míg a „Borik_Dragotin” lelőhelyen csontvázas temető került elő mellékleteivel együtt.

A települést 1720 körül alapították Boszniából érkezett katolikus horvát menekültek. Nevét a legnépesebb betelepülő családról a Matkovićról kapta. A legrégibb dokumentumokban Matković Mala a szomszédos Dubovikkal együtt szerepel. 1760-ban az egyházi vizitáció „Matkovje” néven említi 13 házzal, 23 családdal és 138 katolikus lakossal. [2]

Az első katonai felmérés térképén „Matkovich Mala” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Matkovicha Mala” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Matkovicha (Mala)” néven 20 házzal, 109 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 94, 1910-ben 149 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 26 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
94 109 87 106 148 149 136 154 151 145 128 102 65 36 25 26
A falu bejárata.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1925-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]