Zbjeg
| Zbjeg | |
.jpg) | |
| A Szent György templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Bebrina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35254 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 362 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 23″, k. h. 17° 54′ 07″45.073000°N 17.902000°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 23″, k. h. 17° 54′ 07″45.073000°N 17.902000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zbjeg témájú médiaállományokat. | |
Zbjeg falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bebrinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 12, közúton 14 km-re délnyugatra, Pozsegától légvonalban 33, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, a Matnik-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek alapján itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt bizonyítják az „Ada” és a „Trebnja” lelőhely ősi leletei, de előkerültek itt ókori leletek is, bár lelőhelyük már feledésbe merült.
A térség török uralom alól 1691-ben szabadult fel és a település röviddel ezután keletkezhetett Boszniából érkezett katolikus horvátok betelepülésével. A falu neve menedékhelyet jelent. Első lakói talán a törökök üldözése elől menekülhettek és itt a Száva mocsaras, erdős árterületén találtak menedéket. Az 1698-as kamarai összeírásban „Zbiegh” néven hajdútelepülésként szerepel a szlavóniai települések között.[2] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentésében már 30 házzal és egy Szent György tiszteletére szentelt fakápolnával szerepel. Ezután a Száva boszniai oldaláról újabb katolikus családok települtek be. 1746-ban 35 házában, 42 családban 240 katolikus lakos élt. 1760-ban 47 házában 72 családban 385 lakosa volt.[3] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Sbieg” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zbieg” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zbig” néven 82 házzal, 391 katolikus és 21 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 20. század elején a jobb megélhetés reményében jelentős számú görög katolikus vallású ruszin lakosság telepedett itt le.
.jpg)
A településnek 1857-ben 380, 1910-ben 378 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 75%-a horvát, 16%-a ruszin, 5%-a magyar, 4%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 427 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 380 | 381 | 330 | 319 | 327 | 378 | 348 | 372 | 405 | 344 | 449 | 468 | 453 | 450 | 510 | 427 |
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik, de sokan járnak dolgozni a közeli Bród városába is.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a šumećei plébánia filiája.
Oktatás
[szerkesztés]A településen ma a bebrinai Antun Matija Reljković elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK „Gaj” Zbjeg labdarúgóklub a megyei 3.liga középső csoportjában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]Zbježanska udruga mladih – ifjúsági egyesület
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 182. oldal.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 756. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
