Rastušje
| Rastušje | |
.jpg) | |
| A Szent Vid kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Podcrkavlje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35107 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 237 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 20″, k. h. 18° 02′ 09″45.205539°N 18.035799°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 20″, k. h. 18° 02′ 09″45.205539°N 18.035799°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rastušje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rastušje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól 6 km-re északra, községközpontjától 2 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtőin, a Bródról Nekcsére menő főút mentén, a Glogovica-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Mivel neve a középkori forrásokban nem található valószínű, hogy a török uralom idején népesült be. [2] Az 1698-as kamarai összeírásban „Rasztusa” néven hajdútelepülésként találjuk.[3] A határőrség megszervezése után a bródi ezredhez tartozott. Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban mintegy 10 ház volt a településen, ahol egy Szent Miklósnak szentelt fakápolna is állt. Az 1758-as jegyzőkönyv részletesebben is leírja, eszerint 6 méter hosszú és 5 méter széles volt, benne Szent Miklós, Szent Vid képeivel és a Fájdalmas Szűzanya régi ábrázolásával. Körülötte a falu temetője volt. 1760-ban az egyházi vizitáció 16 házzal, 20 családdal és 117 katolikus lakossal említi. Az 1780-as katonai leírás már megemlíti a falu feletti magaslaton álló Szent Vid kápolnát is, mely kőből épült.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Rastussje” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rasztussje” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rasztushje” néven 16 házzal, 87 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 79, 1910-ben 217 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 295 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 79 | 83 | 119 | 185 | 183 | 217 | 230 | 266 | 257 | 259 | 302 | 279 | 295 | 302 | 279 | 295 |
.jpg)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1910-ben építették.
- Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája.
- Dragutin Tadijanović szülőháza
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1905. november 4-én Dragutin Tadijanović horvát költő
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 157. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 551. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
