Brodski Zdenci
| Brodski Zdenci | |
.jpg) | |
| A Szent Joakim és Anna templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Podcrkavlje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35201 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 271 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 227 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 30″, k. h. 17° 56′ 55″45.258306°N 17.948715°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 30″, k. h. 17° 56′ 55″45.258306°N 17.948715°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brodski Zdenci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brodski Zdenci (1900-ig Zdenci, 1971-ig Zdenci Brodski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 12, közúton 17 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység területén, a Vidovo-hegy és a Bródról Nekcsére menő főút között, a Glogovica-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu határában több olyan régészeti lelőhely („Fićevac u Ražištu”, „Lasac bašte”, „Rogić”, „Selište”) is található, ahonnan a történelem előtti időszakban létezett emberi települések maradványai kerültek elő. A „Crkvište” lelőhely középkori szakrális építmény, a „Selo” lelőhely pedig egy középkori falu temetőjének maradványait rejtheti.
Zdencit 1282-ben Petenye várának tartozékaként említik először. Akkori birtokosa egy bizonyos Budimir nevű nemes volt. Később a Juha és Bán nemzetség birtoka, majd köznemeseké volt.[2] 1464-ben „Zdencz”, 1483-ban és 1484-ben „Izdencz” alakban említik.[3] A 15. században plébánia székhelye, templomát Szent Péter tiszteletére szentelték. A török 1536-ben foglalta el, lakossága viszont részben megmaradt. Az 1545-ös defterben a Vrhovinai náhije részeként említik. A török uralom alatt pravoszláv vlachok vándoroltak be a településre.[2]
Az 1698-as kamarai összeírásban „Zdenczy” néven puszta török mezővárosként (oppidum desertum turcicum) találjuk. A leírás szerint azon a dombon, ahol a település fekszik azelőtt kisebb török erődítmény állt.[4] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. 1730-ban a vizitáció jelentése szerint 15 katolikus és több pravoszláv ház állt a településen. A falutól fél óra járásra egy dombon állt a Szent Péter templom. Az 1734-es jelentésből kiderül, hogy a templom falai régiek, falazottak, melyeket a tetővel együtt nemrég megújítottak. 1746-ban már 34 ház állt a településen. Temetője a templom körül feküdt, de hívei praktikus okokból dubovaci plébániához tartoztak. A templomon kívül ekkor már a faluban is állt egy Szent Anna kápolna. Az 1758-as jelentésből kiderül, hogy ez a kápolna fából épült, hosszúsága 7, szélessége 5 méteres volt. 1760-ban Zdenci 35 házában 53 családban 290 lakos élt.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Sdencze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zdencze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zdencze” néven 106 házzal, 389 katolikus és 105 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 376, 1910-ben 523 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 21%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 88%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 299 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 376 | 393 | 345 | 420 | 456 | 523 | 530 | 584 | 545 | 554 | 541 | 438 | 394 | 350 | 330 | 299 |
.jpg)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Joakim és Anna, Szűz Mária szülei tiszteletére szentelt római katolikus templomát a régi templom helyén 1863-ban építették.
- A Szent Péter temetőkápolna[9] a 15. században egyhajós gótikus templomként épült, négyszögletes, egyenes záródású szentéllyel. A nyugati homlokzat felületét egy nemrég beépített profilozott portállal törték meg. A déli homlokzatot két szűk, gótikus ablak és a szentély tagolja. Belül a templom hajóját a szentélytől csúcsos diadalív választja el. A tört kőből épített falakat a sarkokon faragott kövek erősítik. A kápolna azon középkori gótikus építmények közé tartozik, melyek a török uralom idején is fennmaradtak.
Sport
[szerkesztés]NK „Zdenac” Bordski Zdenci labdarúgóklub.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 164. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 757. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1277.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
