Golobrdac
| Golobrdac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Csernek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35404 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 366 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 12″, k. h. 17° 25′ 37″45.370000°N 17.427000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 12″, k. h. 17° 25′ 37″45.370000°N 17.427000°E | |
 | |
Golobrdac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Csernekhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 51, közúton 69 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 20, közúton 23 km-re nyugatra, községközpontjától 10 km-re északkeletre, a Psunj-hegység területén, a Suhi- és Gradina-patakok által közrefogott magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]A település feltehetően a török uralom idején keletkezett Boszniából bevándorolt pravoszláv vlachok betelepülésével. A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban „Goloberdczi” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Golloberczi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Goloberczy” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Goloberczi” néven 24 házzal, 169 ortodox vallású lakossal találjuk. [5]
1857-ben 574, 1910-ben 775 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a szerb, 2%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 80%-a szerb, 4-4%-a horvát és jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 165 | 188 | 204 | 230 | 251 | 242 | 206 | 218 | 125 | 113 | 114 | 93 | 64 | 46 | 0 | 0 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 204. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 26. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
