Gorice (Dragalić)
| Gorice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Dragalić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35429 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 126 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 54″, k. h. 17° 17′ 53″45.215000°N 17.298000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 54″, k. h. 17° 17′ 53″45.215000°N 17.298000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gorice falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Dragalićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 56, közúton 67 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 32, közúton 42 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délre Nyugat-Szlavóniában, a Szávamente termékeny síkságából kiemelkedő kisebb magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a török kiűzése után, a 18. század első felében keletkezett egy a Száva árvizeitől védett kis magaslaton. 1746-ban még a szőlőhegyek között említik, de már ekkor állt Szent Vid tiszteletére szentelt kápolnája. Szent Vid ma is a falu védőszentje, akinek ünnepét június 16-án tartják. 1760-ban az itt birtokos ógradiskai ferencesek 4 katolikus és 9 pravoszláv portával rendelkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Goricza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Goricze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Goricze” néven 41 házzal, 44 katolikus és 169 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
1857-ben 173, 1910-ben 373 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 50%-a szerb, 48%-a horvát, 1-1%-a cseh és német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az itteni katolikusok 1940-ig az ógradiskai plébániához tartoztak, azonban a plébánia megközelítése a Száva árvizei miatt gyakran lehetetlen volt. Ezért a gornji bogićevci plébániához csatlakoztak. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 54%-a horvát, 22%-a szerb, 16%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború során már a háború elején szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 175 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 173 | 186 | 226 | 276 | 305 | 373 | 356 | 392 | 440 | 400 | 366 | 324 | 249 | 220 | 166 | 175 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 18. században épült. Hosszúsága 5, szélessége 4 méter. Mai oltárképét a dragalići Ivan Zukanović festőművész festette. A délszláv háború idején 1991 szeptembere és decembere között a JNA és a szerb szabadcsapatok katonái súlyosan megrongálták. 1995-ben a kápolnát teljesen megújították.
- Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv templomát 1903-ban építették. A délszláv háborúban a horvát és szerb csapatok közötti harcok során gránáttalálat érte. Azóta rom, csak a csupasz falai állnak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 206. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
