Ugrás a tartalomhoz

Čovac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Čovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOkucsány
Jogállásfalu
Irányítószám35430
Körzethívószám(+385) 34
Népesség
Teljes népesség74 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság95 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 10′ 12″45.236000°N 17.170000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 10′ 12″45.236000°N 17.170000°E
SablonWikidataSegítség

Čovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 66, közúton 75 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 41, közúton 49 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, az A3-as autópálya és a Strug-csatorna között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Chovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Csovac” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chovacz” néven 45 házzal, 9 katolikus és 264 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 543, 1910-ben 602 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb, 3%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 139 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
543 473 490 543 524 602 588 633 582 583 534 504 438 373 195 139

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt régi pravoszláv temploma a 18. században még fából épült, majd 1879-ben új, falazott templomot építettek helyette. 1941-ben az usztasák lerombolták, építőanyagát elhordták. Helyén ma csak egy egyszerű harangláb áll.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]