Prnjavor (Oprisavci)
| Prnjavor | |
.jpg) | |
| A Nagyboldogasszony templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oprisavci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35216 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 182 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 34″, k. h. 18° 20′ 35″45.126000°N 18.343000°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 34″, k. h. 18° 20′ 35″45.126000°N 18.343000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prnjavor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Prnjavor (1948 és 1971 között Prnjavor Slavonski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bród központjától légvonalban 26, közúton 30 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 10 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, Kupina és Novi Grad között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település 1698-ban „Prenyavor” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[2] Ez egyben első írásos említése is. Az egyházi vizitáció jelentése 1730-ban 12 házzal és egy új kápolnával említi. 1746-ban 30 háza és Szent Antal kápolnája volt. 1760-ban a faluban 20 katolikus ház állt, melyekben 25 család élt 141 katolikus lakossal.[3] A katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez, egyházilag pedig a svilaji plébániához tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Pernjavor” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pernyavor” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pernyavor” néven 32 házzal, 169 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 242, 1910-ben 315 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a horvát, 11%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 232 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 242 | 243 | 207 | 262 | 279 | 315 | 301 | 331 | 313 | 321 | 298 | 276 | 253 | 231 | 242 | 232 |
.jpg)
Nevezetességei
[szerkesztés]A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a svilaji plébánia filiája.
Oktatás
[szerkesztés]A településen az oprisavci Stjepan Radić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 118. oldal.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....504. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község honlapja (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
