Stupnički Kuti
| Stupnički Kuti | |
.JPG) | |
| A Szent Katalin templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Bebrina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35254 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 331 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 16″, k. h. 17° 49′ 08″45.121000°N 17.819000°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 16″, k. h. 17° 49′ 08″45.121000°N 17.819000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stupnički Kuti témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stupnički Kuti (1931-ig Kuti, 1971-ig Kuti Stupnički) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bebrinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 15, közúton 26 km-re délnyugatra, Pozsegától légvonalban 25, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 17. század végén, vagy a 18. század elején keletkezett. Az 1730. évi egyházi vizitáció említi először, amikor már 20 ház és a Szent Katalin kápolna is állt a faluban. 1746-ban 30 háza volt, melyben 45 katolikus család lakott. 1760-ban 33 házában 58 családban 321 katolikus lakos élt. Az 1780-as katonai leírás szerint csaknem egész határa sáros, mocsaras volt, mely csak nyáron száradt ki. Nagyobb esőzések után gyakran öntötte el az árvíz. Temploma fából épült. [2] A katonai közigazgatás megszervezése után a gradiskai határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Kute” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kutte vel. Kute” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kutte” néven 81 házzal, 459 katolikus és 2 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 624, 1910-ben 701 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 79%-a horvát, 3%-a ruszin anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 384 lakosa volt. Iskolája, közösségi háza van.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 624 | 608 | 525 | 587 | 563 | 701 | 648 | 712 | 730 | 722 | 633 | 548 | 473 | 430 | 394 | 384 |
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik.
Nevezetességei
[szerkesztés]Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a bebrinai plébánia filiája.
Kultúra
[szerkesztés]A település kulturális és művészeti egyesülete a KUD Graničar Stupnički Kuti egyesület 2009 óta működik. Őrzi a település kulturális értékeit, hagyományait, dalait, néptáncait, szokásait. Három csoportban működik: felnőtt, énekkar és tamburazenekar. Mintegy 20 tagot számlál. Minden év szeptemberében megrendezik a „Slavonija u srcu i duši” folklórfesztivált.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a bebrinai Antun Matija Reljković elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK „Graničar” labdarúgóklubot 1928-ban alapították. A megyei 3. ligában szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 362. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
