Banovci (Bebrina)
| Banovci | |
.jpg) | |
| Az Urunk színeváltozása templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Bebrina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35254 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 340 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Terület | 9,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 44″, k. h. 17° 49′ 52″45.078889°N 17.831111°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 44″, k. h. 17° 49′ 52″45.078889°N 17.831111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Banovci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Banovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bebrinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 16, közúton 25 km-re délnyugatra, Pozsegától légvonalban 30, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1451-ben történt „Banoucz” alakban a Jakus nemzetség egyik leszármazottjának birtokaként. 1536-ban a környék településeivel együtt foglalta el a török. A török uralom alól 1691-ben szabadult fel. 1698-ban nem említik a kamarai összeírásban a szlavóniai települések között, de egy évvel később Müller már ábrázolja Szlavónia topográfiai térképén. A térkép szerint a települést körben erdők övezték. A korabeli dokumentumok alapján a 18. századra visszatért ide az élet. Az 1730-as egyházi vizitáció jelentésében már 40 házzal és Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt fakápolnával szerepel. A temető a falun kívül negyed óra járásra volt. 1746-ban 33 házában 54 család élt. 1760-ban 36 házában 52 családban 319 lakosa volt. [2] A katonai közigazgatás megszervezése után a gradiskai határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Banovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Banovcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Banovcze” néven 87 házzal, 449 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 481, 1910-ben 485 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 76%-a horvát, 5%-a ruszin, 3%-a magyar, 2%-a német, 1%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A központban fekvő parkot 1968-ban alakították ki a helyi tűzoltóegylet tagjai. Itt az 1960-as években artézikút is létesült. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 85%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1992 tavasza és ősze között a szerbek a Száva túloldaláról rendszeresen ágyúzták a települést. Az ágyúzás következtében sok ház és gazdasági épület megrongálódott, illetve megsemmisült. Bosanski Brod és a környékbeli falvak szerbek általi elfoglalása után sok horvát és muzulmán nemekült talált menedéket Banovcin is. 2011-ben a településnek 357 lakosa volt. A falu központjában ma iskola és közösségi ház működik. A közösségi házban történt a bolt és a tűzoltószertár elhelyezése.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 481 | 451 | 369 | 379 | 385 | 485 | 492 | 501 | 547 | 519 | 494 | 443 | 372 | 399 | 400 | 357 |
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik. A falu keleti részén a tetemő közelében a múltban agyagot termeltek ki, mely mellett a Prpić család téglagyárat létesített. A család tagjai a második világháború végéig a helyi temetőbe temetkeztek, ahol síremlékük ma is áll. Az agyagbánya helyét mára benőtte az erdő. A gödrök mélysége helyenként eléri az öt métert.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- A temetőben a katolikus temetőkápolna és a Szent Illés pravoszláv kápolna áll.
- A Jelas-mező 1995-ben tájképi védettséget kapott.
- Régi szokás, hogy Úrnapján a körmenet a banovci templomtól a bebrinai plébániatemplomig halad és itt fejeződik be a szertartás.
Kultúra
[szerkesztés]A 20. század közepén a településen kulturális és művészeti egyesület működött.
Oktatás
[szerkesztés]A település első iskolája 1830-ban nyílt meg. Az első iskolaépület 1867-ben létesült, melyben egy tanterem, konyha, két másik helyiség és két folyosó volt. A helyi iskola különböző néven egészen 1957-ig működött, ekkor négyosztályos iskolaként a bebrinai elemi iskolához csatolták. A településen ma a bebrinai Antun Matija Reljković elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]- Az NK „Mladost” Banovci labdarúgóklubot 1977-ben alapították.
- Minden évben Úrnapján a sportpályán kispályás labdarúgótornát rendeznek.
Egyesületek
[szerkesztés]- „Srna” vadásztársaság
- DVD Banovci önkéntes tűzoltóegylet. Az egyesületet 1950-ben alapították, ma valamivel kevesebb, mint száz tagot számlál.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 33. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Banovci (Bebrina) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
