Gornji Varoš
| Gornji Varoš | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Ógradiska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35435 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 189 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′, k. h. 17° 13′45.150000°N 17.216667°EKoordináták: é. sz. 45° 09′, k. h. 17° 13′45.150000°N 17.216667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Varoš témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Varoš falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Ógradiskához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 62, közúton 79 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 41, közúton 61 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Száva bal partján, a Száva egyik holtága, a Rukavac Strug mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A település 1730 és 1735 között keletkezett, amikor a Száva bal partján, a mai Ógradiska helyén álló várat lebontották és a helyére hét bástyával és egy négyzetes toronnyal erősített modern erődöt építettek. Az erőd építésekor a régi Gradiska területén élt lakosságot az újonnan létesített falvakba, Donji-, Gornji- és Novi Varošba telepítették át.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gorni Vaross” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gornyi-Varosh” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Városch (Gorni)” néven 69 házzal, 496 katolikus vallású lakossal találjuk. [3] A katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 248, 1910-ben 509 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elejétől fogva szerb kézen volt. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben a településnek 258 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 587 | 735 | 767 | 860 | 916 | 974 | 814 | 760 | 744 | 735 | 627 | 535 | 410 | 395 | 293 | 258 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1991-ben a JNA és a szerb szabadcsapatok lerombolták. A háború után a helyiek újjáépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 211. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Gradiska története (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
