Radovanje (Oriovac)
| Radovanje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oriovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35250 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 231 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Terület | 4,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′ 32″, k. h. 17° 46′ 35″45.158889°N 17.776389°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 32″, k. h. 17° 46′ 35″45.158889°N 17.776389°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radovanje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 18, közúton 22 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 20, közúton 31 km-re délre, községközpontjától 1 km-re keletre, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén, a Radovanjski-patak partján fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal is. A falu feletti a Sanić nevű magaslat uralja a látképét.
Története
[szerkesztés]A település a 17. század legvégén, vagy a 18. század elején keletkezett. 1698-ban még nem szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.[2] 1730-ban a vizitáció szerint 15 ház és a Szent Bertalan kápolna állt a faluban. 1746-ban már csak 7 háza volt, lakói Oriovacra temetkeztek. 1760-ban 10 házban, 19 családban 88 fő lakott a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Radovanie” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Radovanje” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Radovanye” néven 17 házzal, 98 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején főként Likából katolikus horvát és pravoszláv szerb családok települtek be.[3]
A településnek 1857-ben 110, 1910-ben 302 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 94%-a horvát, 4%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 288 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 110 | 137 | 178 | 226 | 292 | 302 | 269 | 368 | 402 | 434 | 415 | 415 | 369 | 348 | 355 | 288 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, a szőlőművelés és az állattartás. A faluban 3 kisvállalkozás, egy vállalat (EKOPLAST d.o.o.) és 8 családi gazdaság működik.
Nevezetességei
[szerkesztés]Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája az oriovaci Szent Imre plébánia filiája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
- ↑ a b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 547. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
