Gundinci
| Gundinci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Gundinci |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Ilija Markotić (SDP) |
| Irányítószám | 35222 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1610 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 82 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′, k. h. 18° 29′45.150000°N 18.483333°EKoordináták: é. sz. 45° 09′, k. h. 18° 29′45.150000°N 18.483333°E | |
| Gundinci weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gundinci falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bród központjától légvonalban 37, közúton 44 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, a Berava-patak partján, az A3-as autópályától északra, a megyehatárnál, három megye, Bród-Szávamente, Pozsega-Szlavónia és Vukovár-Szerém megye találkozásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett katolikus horvátok betelepülésével. Első írásos említése az 1571-es török defterben található a Szerémi szandzsák részeként 22 portával. A török korban jobbágyok lakták. A szlavóniai települések 1698-as összeírásában „Kundicz” néven már hajdútelepülésként említik.[2] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 30 ház és egy fakápolna állt a településen. 1746-ban 42 házában 452 katolikus lakos élt. Az 1758-as feljegyzés szerint 72 háza volt és a régi helyett egy 50 férőhelyes Szent Máté kápolna is épült itt. Az 1760-as jelentés szerint a faluban 72 ház volt, ahol 151 család és 787 katolikus lakos élt. A kopanicai plébánia része volt, de 1789-ben megalapították a gundinci plébániát.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Gundincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gundincze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gundincze” néven 401 házzal, 2068 katolikus és 22 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 2163, 1910-ben 2101 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanjai járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 2027 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 2.163 | 2.233 | 2.022 | 2.070 | 2.100 | 2.101 | 1.992 | 2.182 | 2.318 | 2.463 | 2.763 | 2.585 | 2.251 | 2.186 | 2.294 | 2.027 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1854-ben épült.
- A Szent József temetőkápolnát 1894-ben építették.
Kultúra
[szerkesztés]A KUD „Vesela Šokadija” kulturális és művészeti egyesületet 1928-ban alapították a község hagyományainak, népdalainak, néptáncainak megőrzésére.
Oktatás
[szerkesztés]A település első iskolája 1827-ben nyílt meg mintegy 50 tanulóval. Első tanítója Mato Milošević volt. Az oktatás kezdetben magánházban horvát nyelven folyt. 1834-ben elkészült az első iskolaépület. Ma az iskola „August Šenoa” általános iskola néven működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK Gundinci labdarúgóklubot 2009-ben alapították. A megyei 3. liga keleti csoportjában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]A község önkéntes tűzoltóegyletét 1938-ban alapították. 2008-ban az egyesület mintegy 40 aktív tagot számlált.
A község nőegyletét 2009-ben alapították. Ma mintegy 30 taggal működik, fő tevékenységük a kézimunka.
A „Fazan” Gundinci vadásztársaságot 1928-ban alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 125. oldal.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...219. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község honlapja (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
