Drežnik (Resetár)
| Drežnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Resetár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35422 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 316 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 218 m |
| Terület | 11,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 28″, k. h. 17° 28′ 08″45.291000°N 17.469000°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 28″, k. h. 17° 28′ 08″45.291000°N 17.469000°E | |
Drežnik (1910-től 1991-ig Gornji Drežnik) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Resetárhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 44, közúton 54 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 16, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 8 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Lipovac és Raztovac patakok összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]Drežnik neve a pozsegai káptalan 1250. augusztus 27-én kelt okiratában nemesi névben bukkan fel először a Borics nembeli István és drezsniki Borsics Sándor közötti véres viszályt követő kibéküléssel kapcsolatban. Ezután számos középkori okiratban említik „Dresnuk”, „Drewsnyk”, „Dresnek” formában hol nemesi névben, hol nemesi birtokként, mint a Boricsok, a Dezsőfiek, a Szapolyaiak birtokaival szomszédos terület. A középkorban a falun átfolyó patakot is Drezsniknek hívták, 1396-ban a falu környékét „Dresnukmelleky”, (azaz Drezsnikmelléke) néven említik. Itt állt a középkori Szent Gergely templom, mely plébániatemplomként a környező, akkoriban sűrűn lakott terület plébániájának központja volt. A török 1536-ban harc nélkül foglalta el. A keresztény lakosság egy része a török uralom idején is helyben maradt. Mintegy 10 ház állt itt, mind katolikusoké, pravoszláv lakosság nélkül. Neve nem szerepel a török uralom alól felszabadított települések 1698-as kamarai összeírásában. 1730-ban 10 ház állt itt, mind katolikusoké. Közelükben hevertek a középkori templom romjai. A lakosság a romok mellé új fakápolnát épített. 1746-ban 16 ház állt itt 105 lakossal. 1760-ban 23 házat számláltak, 45 családdal és 286 lakossal. [2] Az első katonai felmérés térképén „Dresnik” néven található. 1778-ban 31 háza volt 71 családdal és 351 lakossal.[2]
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dresnik” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dresnik” néven 57 házzal, 429 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] 1857-ben 363, 1910-ben 577 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban megalakult az önálló Resetár község, melynek része lett. 2011-ben a településnek 464 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 363 | 413 | 435 | 461 | 487 | 577 | 514 | 583 | 647 | 640 | 664 | 668 | 598 | 603 | 535 | 464 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent András apostol tiszteletére szentelt kápolnája a szapolyai plébánia filiája.
A Korana folyó szurdokának meredek szikláján található várat a 13. században azonos nevű plébániával együtt említik a történelmi forrásokban. A Nelipics, a Kőszegi, a Babonics, és a Frangepán csalások tulajdonában volt. 1592-ben a törökök meghódították és 1788-ig maradt a kezükön, ettől fogva helyőrség állomásozott benne. A szabálytalan alaprajzú várból, középen hengeres toronnyal, amelyet két négyoldalú toronnyal megerősített védőfalak vesznek körül, ma csak romok maradtak fenn. A központi tornyot rekonstruálva visszaépítették.[7]
A településtől délkeletre egy fennsíkon, 267 m tengerszint feletti magasságban található a „Lipanovac-Pustošina” középkori régészeti lelőhely. A helyszínt a nyugati oldalon az Ađamovka-patak, délkeleti oldalán pedig a Daždevik-patak veszi körül. A középkorban Lipanovac-Pustošina (Grgurevo) helység a nemesek drežniki uradalom része volt, amely a középkori Pozsega megye délnyugati részén helyezkedett el. A 14. század második feléből származó történelmi forrásokban „possessio Dresnek”, 1396-ban „Dresnukmelleky”, 1455-ben „Drewsnyk”, 1464-ben „Dresnek” néven említik. a mesterségesen emelt plató északi oldalán egy 16 x 9,5 m nagyságú, téglalap alakú épület alapfalai maradtak fenn. A középkori téglalap alakú épület heterogén módon épült, kő, kőtörmelék és 29 x 14,5 x 7,5 cm méretű téglák felhasználásával. Az épület falain belül és a déli részen középkori kerámia töredékeket (edénytöredékeket) és temetkezési helyekről származó csontokat találtak. A fennsík délkeleti oldalán, a Daždevik-patak felé vezető lejtőn szintén számos középkori kerámiatöredéket találtak, egy középkori külső vár helyét jelezve. A déli irányban csúcsban végződő fennsíkon egy hatalmas külső fal és árok maradványai olyan középkori helyre utalnak, mely valószínűleg egy kisebb középkori erődítmény lehetett és a törökök rombolták le. A 18. században egy fából készült Szent Gergely-kápolna felépítésével ezt a helyet temetőnek használták. A helynek a középkorban és korábban is geostratégiai jelentősége volt, mivel azt az utat védte, amely összekötötte Cerniket a Száva átkelőhelyével, mely mai Davor közelében volt.[8]
Kultúra
[szerkesztés]A KUD Drežnik kulturális és művészeti egyesületet 1999-ben alapították. Az egyesület jelentős szerepet játszik a faluban, nemcsak a népszokások és a népi folklór ápolásában, hanem a helyiek közösség érzésének fenntartásában is.
Sport
[szerkesztés]NK Slavonac Gunjavci-Drežnik labdarúgóklub.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 154. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 25. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-291.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7258.
Források
[szerkesztés]- Resetár község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
