Podcrkavlje

Podcrkavlje
A Szent János plébániatemplom.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Podcrkavlje
Jogállás	falu
Polgármester	Tomislav Trtanj (HSS)
Irányítószám	35201
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	2207 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	123 m
Terület	14,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 13′, k. h. 18° 01′45.216666666667, 18.016666666667
Podcrkavlje weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Podcrkavlje falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.

Fekvése

Bródtól légvonalban 7 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin, a Glogovica-patak völgyében fekszik.

A község települései

Közigazgatásilag Alsószalatnok, Brodski Zdenci, Crni Potok, Dubovik, Felsőszalatnok, Glogovica, Grabarje, Kindrovo, Matković Mala, Oriovčić, Podcrkavlje, Rastušje és Tomica települések tartoznak hozzá.

Története

A település nevét fekvéséről (templom alatt) kapta. A középkori Szent Benedek templom a 2 km-re északra felette emelkedő 238 méteres Berak-hegyen állt. A település a középkori forrásokban nem szerepel, területe a középkorban a grabarjai Beriszlói család birtoka volt. A török 1536-ban szállta meg a vidéket. A török uralom idején a templom plébánia székhelye volt, ahonnan a Bródtól északra fekvő Dilj alatti települések lelki szolgálatát látták el. Podcrkavlje valószínűleg a török uralom idején népesült be, lakói horvát katolikus jobbágyok voltak, akik a térség felszabadítása után határőr szolgálatot vállaltak.

Az 1698-as kamarai összeírásban „Poczerkavie” néven hajdútelepülésként (pagus haidonicalis) találjuk. A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. 1730-ban 8, 1746-ban már 14 ház állt a településen. Temetője a Szent Benedek templom körül feküdt. A templomról részletes leírást ad az 1758-as vizitáció jegyzőkönyve, melyből kiderül, hogy ekkor már a faluban is állt egy Szent János apostolnak szentelt fakápolna. A kápolna a duboviki plébánia filiája volt. 1760-ban Podcrkavlje 14 házában 28 családban 102 lakos élt. Ezután történt a plébánia székhelyének ide helyezése. Az 1781-es kataszteri térkép szerint a plébániatemplom a falu nyugati végén állt ott ahol a Slatinik és Glogovica felé menő utak elágaztak.

Az első katonai felmérés térképén „Poczerkavie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Poczerkavje” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Poczerkavje” néven 36 házzal, 186 katolikus vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 120, 1910-ben 210 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 415 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
120	156	149	173	201	210	187	212	236	222	210	219	251	310	392	415

Gazdaság

Podcrkavlje község területén az ipar fejletlen, a kézművesség és a kisvállalkozás még csak gyerekcipőben jár. A lakosok többsége a közeli Bród városában dolgozik. A regisztrált kisiparosok száma 27, a kisvállalkozásoké 16. Régen a többség az 1973-ban alapított DOMIN mészüzemben dolgozott, mész- és kőpor előállításával foglalkozott. A gyár 1995 óta nem működik. A községben nem alakult ki vállalkozásokat támogató infrastruktúra sem. Nincsenek vállalkozói övezetek és ezt a területrendezési dokumentáció sem tervezi. Podcrkavlje vezetése a fejlődés kulcsfontosságú ágait látja az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban és a kézművesség területén. A további fejlődést elősegítheti a fejlett infrastruktúrával rendelkező megyeszékhely közelsége is. A lakosság munka utáni fő szabadidős tevékenysége a földművelés és a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek előállítása és feldolgozása. A község dombos területe alkalmas gyümölcs- és szőlőtermesztésre is.

A falu bejárata

A községháza épülete

Az iskola épülete

Nevezetességei

• Szent János apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1846-ban építették a régi templom helyén későbarokk-klasszicista stílusban. A templom egyhajós épület, homlokzata felett emelkedő harangtoronnyal, csehsüveg boltozattal. A torony vonalában oldalán a földszint és a kórus magasságában két körablak található. A homlokzaton és a harangtornyon az ajtók és ablakok nyílásai egyenes vonalúak. A homlokzaton nincs dekoráció, kivéve a födém magasságában kialakított egyszerű párkányt.

• Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt kápolnája a Tabor-hegyen.

• Podcrkavlje, Oriovčić és Grabarje határán áll az ősi Szent Benedek templom romja.

Kultúra

Kulturális és művészeti egyesülete a KUD „Krešimir Šimić”.

Oktatás

A településen a bródi „Blaž Tadijanović” elemi iskola területi iskolája működik. Az iskola épületét 1964-ben egy földrengést követően építették.

Sport

Az NK Krečar Podcrkavlje labdarúgóklubot 1993-ban alapították. A megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek

• A település önkéntes tűzoltóegyletét 2015-ben alapították DVD Podcrkavlje néven. A megye legfiatalabb egyesülete 24 aktív tagot számlál.
• „Dilj” vadásztársaság

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• A község kulturális emlékei (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)