Árki (Horvátország)
| Árki (Jaruge) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Sikirevci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35224 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 538 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′, k. h. 18° 25′45.116667°N 18.416667°EKoordináták: é. sz. 45° 07′, k. h. 18° 25′45.116667°N 18.416667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Árki (horvátul: Jaruge) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Sikirevcihez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bród központjától légvonalban 32, közúton 38 km-re keletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Száva folyó között, az Eszék-Slavonski Šamac vasútvonal mentén fekszik ott, ahol a Berova-patak a Szávába ömlik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már ősidők óta éltek emberek. A „Gođevo”[2] és a „Gođevo-Berava”[3] régészeti lelőhelyek feltárására 2000-ben a Zágráb-Lipovac autópálya építésének előkészítő munkálatai során került sor. A feltárt régészeti lelőhelyek az őskor, a klasszikus ókor és a középkor korszakaiba tartoznak. A leletek többségét kerámia-, tégla- és kőtöredékek képezik. A legrégibb leletek a kőrézkori bádeni és kosztoláci kultúrához, valamint az újkőkorszaki Sopot- és Starčevo-kultúra kezdeteihez tartoztak, míg a késő bronz- és a korai vaskorban már a különféle kulturális eredetű csoportok egymással is érintkezésbe kerültek. A kelta törzsek által lakott Szávamente a vaskorra az intenzív transzeurópai kapcsolatok területévé vált. Végül Pannónia déli részét a római légiók foglalták el. A római korszakban itt vezetett át a fontos Siscia-Sirmium kereskedelmi és hadiút.
A terület a középkorban is megőrizte jelentőségét, amint azt a sűrű népesség és a lelőhelyek száma is jelzi. A „Gođevo-Berava” lelőhely legkésőbbi leletei a 14. - 16. századból származnak. A középkorban a mai Šamac közelében fontos átkelőhely volt, melyet Mihaljevački brodnak, azaz Mihaljeváci révnek neveztek és amelyen át élénk forgalom folyt Szlavóniából Bosznia felé. Az átkelőhely megvédésére a terület akkori birtokosa a Beriszló család 1500 körül felépíttette Árki várát,[4] melyet 1506-ban „Arky” néven[5] említenek először, amikor már a Garaiak kosztormán-szentdénesi kastélyához tartozott.[6] A térséget 1536-ban szállta meg a török. Ezután a várat már nem említik, így valószínűleg még 1550 előtt elpusztult. Árki 1572-ben „Yarki” néven kis faluként 10 házzal, mint a Szerémi szandzsák része szerepel a török defterben.
Árkit a szlavóniai települések 1698-as kamarai összeírásában nem említik.[7] 1702-ben a határőrség szervezéskor 25 házzal és 24 határőrrel említik. Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 28 ház és egy Szent Márk fakápolna állt a településen. 1746-ban 29 házában 221 katolikus lakos élt. 1578-ben említik Keresztelő Szent János kápolnáját, mely a könnyebb megközelíthetőség miatt a kopanicai plébániához tartozott. A gyakori árvizek miatt a faluban nem volt temető, így lakói a kopanicai Gradac temetőbe temetkeztek. Az 1760-as jelentés szerint a faluban 34 ház volt, ahol 34 család és 246 katolikus lakos élt.[4] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Jaruge” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jaruga” néven szerepel.[8] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jaruga” néven 78 házzal, 392 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk. [9] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 320, 1910-ben 377 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanjai járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 695 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[10][11] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 320 | 381 | 315 | 324 | 381 | 377 | 351 | 360 | 355 | 376 | 494 | 616 | 610 | 679 | 738 | 695 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1902-ben épült, a sikirevci Szent Miklós plébánia filiája.
Kultúra
[szerkesztés]KUD „Savica” Jaruge kulturális és művészeti egyesület.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a nagykopanicai általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK Sloga Jaruge labdarúgóklub a megyei 2. és 3. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Jaruge önkéntes tűzoltóegyesület.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4833
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4834
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ezt a várat gyakran összetévesztik a másik Árki nevű erősséggel, melyet Zsigmond király 1407-ben építtetett Szávaszentdemetertől délkeletre a Száva ottani átkelőhelyének őrzésére. Ez a hely ma a szerbiai Jaraknak felel meg.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 128. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...272. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
