Bukolya
| Bukolya (Bukovlje) | |
.jpg) | |
| A falu bejárata. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Bukolya |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Davor Petrik (SDP) |
| Irányítószám | 35209 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2727 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 24″, k. h. 18° 04′ 12″45.190000°N 18.070000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 24″, k. h. 18° 04′ 12″45.190000°N 18.070000°E | |
| Bukolya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bukolya témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bukolya (horvátul: Bukovlje, 1910 és 1971 között Bukovlje Podvinjsko) falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bród központjától 5 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lábánál, az Igrač-hegy alatt, a Bródról Diakovárra menő főút és az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya mentén fekszik. Kelet felől Garcsin (Garčin) község, délkelet felől Felsőverba (Gornja Vrba), délnyugat felől Bród városa (Slavonski Brod), míg északról Névna (Levanjska Varoš) határolja. A település a Dilj-hegység lejtői és a Száva menti síkság találkozásánál terül el.
A községhez tartozó falvak
[szerkesztés]A községben a 2011-es népszámlálás szerint 3.108 lakos élt.
- Bukolya (Bukovlje) – 1.982 fő
- Ježevik – 63 fő
- Korduševci – 161 fő
- Šušnjevci – 258 fő
- Vranovce (Vranovci) – 644 fő
A lakosok többsége (96,1%) horvát nemzetiségű, csekély szerb (2,3%) kisebbség mellett.
Története
[szerkesztés]Bukolya területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt igazolják az „Igrač” lelőhely régészeti leletei, melyek az újkőkori Starčevo-kultúra korai időszakához tartoznak. Az őskori és a középkori település is az Igrač-hegy déli teraszain feküdt. 1422-ben „Bokolya”, 1446-ban „Bwkowya”, 1448-ban „Bukoya”, 1450-ban „Bwkowa”, 1483-ban „Bwkouye, Bwkowye” alakban említik a korabeli oklevelekben. A tomicai uradalomhoz tartozott, [2] így vele együtt Névna várának tartozéka volt. A névnai Treutel család után a lévai Cseh család birtoka lett. 1445-ben lévai Cseh Péter Podbacsiai Bálintnak, majd 1447-ben és 1448-ban Tomiczai László, Barnabás és Pál garai városi polgároknak zálogosította el. 1450-ben és 1453-ban Kórógyi János macsói bán zálogbirtoka lett, aki 1454-ben megvásárolta. Kórógyi János fia Gáspár a grabarjai Beriszló családnak adta zálogba. A Kórógyi család kihaltával Mátyás király Névna várával együtt 1472-ben monoszlói Csupor Miklósnak, majd az ő halálával 1474-ben Gábor kalocsai érseknek és testvérének Matucsinai Zsigmondnak adományozta.[2]
A török 1536-ban szállta meg, de lakossága a török uralom idején is megmaradt, később azonban a felszabadító harcok során puszta lett. Az 1579-es török összeírásban a pozsegai kádiluk részeként öt házzal találjuk. 1698-ban „Bukovie” néven csak pusztaként, „Jessevics” és „Tomicza” szomszédjaként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1730-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve szerint már 8 ház és egy kápolna is állt a településen. 1746-ban 15 házában, 26 családban, 131 fő lakott. 1754-ben megemlítik, hogy kápolnája Keresztelő Szent Jánosnak volt szentelve. 1760-ban az egyházi vizitáció 16 házzal, 39 családdal és 202 katolikus lakossal említi. 1765-ben megemlítik, hogy a falu nemrég új Keresztelő Szent János kápolnát épített harangtoronnyal, plébánosa pedig Matija Alković volt.[4] A katonai határőrvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Bukovie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bukovje” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bukovje” néven 70 házzal, 369 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 226, 1910-ben 496 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 70%-a horvát, 17%-a ruszin, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1982, a községnek összesen 3108 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 226 | 255 | 253 | 358 | 375 | 496 | 459 | 501 | 588 | 596 | 880 | 1.268 | 825 | 902 | 1.858 | 1.982 |
Gazdaság
[szerkesztés]Lakossága hagyományosan a mezőgazdaságból élt. A 19. század végén és a 20. század elején jelentős volt a selyemhernyó tenyésztés is, a Bród felé vezető út mentén e célból nagy eperfa ültetvények voltak. Később a településre egyre inkább hatott a közeli Bród fejlődése és a lakosság egyre nagyobb számban a bródi üzemekben dolgozott.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a podvinjei plébánia filiája.
- Görög katolikus temploma.
- Az „Igrač” nevű régészeti lelőhelyen, Brodsko gorje déli teraszain őskori és középkori település maradványait találták. A középkori leletek 15. századiak. Az őskori leletek az újkőkorszakból a Starčevo-kultúra korai időszakából, a lineáris A időszakból származnak.[9]
Kultúra
[szerkesztés]KUD „Vranovci-Bukovlje” kulturális és művészeti egyesület női énekkarral.
Sport
[szerkesztés]- NK Slavonac Bukovlje labdarúgóklub
- KK Slavonac Bukovlje tekeklub
- NASB Slavonac Bukovlje labdarúgó akadémia
- ŠN Bubamara labdarúgó iskola
- ŠK Slavonac Bukovlje sakk-klub
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 153. oldal.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 85. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1705.
Források
[szerkesztés]- A község honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye, Bp., 1894
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
