Dubovac (Gornji Bogićevci)
| Dubovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Gornji Bogićevci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35430 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 262 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 24″, k. h. 17° 12′ 14″45.240000°N 17.204000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 24″, k. h. 17° 12′ 14″45.240000°N 17.204000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dubovac (1991-ig Dubovac Okučanski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Gornji Bogićevcihez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 63, közúton 72 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 38, közúton 54 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, az Okucsányról Újgradiskára menő úttól és a Zágráb-Belgrád vasútvonaltól délre, az azonos nevű patak partján fekszik. Déli határában halad át a és az A3-as autópálya.
Története
[szerkesztés]A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dubovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dubovacz” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dubovacz” néven 78 házzal és 395 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 218, 1910-ben 491 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 53%-a szerb, 20%-a horvát, 6%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 73%-a szerb, 15%-a horvát, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 378 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 218 | 217 | 202 | 300 | 344 | 491 | 596 | 794 | 660 | 657 | 730 | 674 | 601 | 560 | 440 | 378 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 156. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
