Donji Crnogovci
| Donji Crnogovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Staro Petrovo Selo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35422 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 106 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Terület | 4,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 18″, k. h. 17° 28′ 52″45.205000°N 17.481000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 18″, k. h. 17° 28′ 52″45.205000°N 17.481000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Crnogovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 41, közúton 49 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 20, közúton 35 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópályától délre, az autópálya és a Száva közötti síkságon fekszik.
Története
[szerkesztés]A település már a török uralom idejében is lakott volt, lakói többségben katolikus jobbágyok voltak akik között néhány muszlim vallású is akadt. [2] A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban a kamarai összeírásban „Czernogorczy” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. [3] Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban kihalt település volt. 1746-ban 10 házában 65 katolikus lakos élt. 1760-ban 18 házában 33 család élt 157 fővel. [2] 1766-ban a staro petrovo seloi plébánia része lett. Crnogovac hivatalosan egészen 1880-ig egységes település volt, a két településrészt csak ezután tartották külön számon Donji és Gornji Crnogovci néven.
Az első katonai felmérés térképén „Unter Cernogovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernogovcze” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chernogovcze” néven 40 házzal, 226 katolikus vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
1890-ben 166, 1910-ben 168 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 88%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 131 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, főként tejtermeléssel foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 166 | 203 | 213 | 164 | 181 | 168 | 164 | 175 | 184 | 187 | 190 | 183 | 165 | 143 | 137 | 131 |
(1880-ig Crnogovci néven, Gornji Crnogovci lakosságával együtt.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1911-ben épült. Előtte egy Szent Lúcia kápolna állt a faluban, melyet a staro petrovo seloi plébániatemplom építése előtt lebontottak, berendezését pedig Godinjakra szállították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. 241. o.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 121. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A staro petrovo seloi római katolikus plébánia honlapja
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
