Mašićka Šagovina
| Mašićka Šagovina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Okucsány |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35429 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 25″, k. h. 17° 16′ 52″45.307000°N 17.281000°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 25″, k. h. 17° 16′ 52″45.307000°N 17.281000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mašićka Šagovina (1900-ig Šagovina) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Bródtól légvonalban 59, közúton 69 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 30, közúton 43 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re északkeletre, a Psunj-hegység lejtőin, a Trnava-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Ság várát[2] és uradalmát II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. A török 1544-ben foglalta el és náhije központjává tette. A vár a törökellenes harcokban teljesen elpusztult.
A török kiűzése után a 18. század elején főként Boszniából pravoszláv vlachok és katolikus horvátok települtek ide be létrehozva Šagovinát, mely már a 18. században is két település volt. A pravoszláv település (a mai Mašićka Šagovina) a gradiskai ezredhez, a katolikus település (a mai Cernička Šagovina) pedig Pozsega vármegyéhez tartozott. Mašićka Šagovina az első katonai felmérés térképén „Dorf Schagovin” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sagovina” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sagovina” néven 70 házzal, 74 katolikus és 284 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Csehországból az olcsó földek miatt cseh családok települtek ide.
1857-ben 175, 1910-ben 236 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 74%-a szerb, 25%-a cseh anyanyelvű volt. Ekkor a másik Šagovinától való megkülönböztetésül a szomszédos Mašićról a Šagovina Mašićka nevet kapta. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 7 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 175 | 169 | 128 | 164 | 195 | 236 | 239 | 267 | 224 | 209 | 231 | 228 | 239 | 209 | 18 | 7 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a 20. század elején épült. A délszláv háborúban 1992-ben a frontvonalba esett, súlyos sérülések érték. Ma is romos állapotban áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ A vár a mai Cernički Šagovina felett állt, csak csekély maradványai találhatók.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 571. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Branko Nadilo: Várak a Pszunj és a Pozsegai hegység déli lejtőin[halott link] (megjelent a Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 12. számában, fordította: Szatanek József)
- Cernik község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. – Szlavónia 1698-as összeírása 22. oldal. (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka (horvátul)
- Okučani kulturális emlékei (horvátul)
