Letovanić
| Letovanić | |
 | |
| A Szent Fábián és Sebestyén kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Lekenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44271 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 399 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Terület | 16,9 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′, k. h. 16° 12′45.500000°N 16.200000°EKoordináták: é. sz. 45° 30′, k. h. 16° 12′45.500000°N 16.200000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Letovanić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Letovanić falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 14, közúton 16 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban10, közúton 13 km-re délre, a 36-os számú főút mentén, a Kulpa bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A 13. századig írásos adat nincs róla. E terület a korai Horvát Királyság idejében a gorai plébániához tartozott, mely később zsupánság, majd hűbérbirtok lett. A gorai birtokot mely abban az időben a Kulpa mindkét partjára kiterjedt még a 12. század végén III. Béla király a templomosoknak adta, majd a rend megszüntetése után 1312-től a vránai johannita perjelség gorai birtokához tartozott. Neve is ekkor tűnik fel először írásos forrásban. 1514-ben a teljes gorai birtokot a Frangepán család szluini ága szerezte meg, akik ezután kastélyt is építettek ide.
A török hódítás előretörését a 16. század második felében a térség is megsínylette különösen az 1580-as és 1590-es években, amikor Sziszek körül súlyos harcok folytak. A Kulpa védelmi vonalának megerősödésével a kastély 1581-ben a szábor határozata alapján báni székhely lett. A népesség azonban a török veszély megszűnése után sem érte el már soha a török háborúk előtti szintet. A 16. század végén kihalt a Frangepánok szluini ága és a 17. század elején Letovanić is az Erdődy család birtoka lett. 1655-ben a faluban még mindig csak öt adózó háztartás volt. A lakosság veszteségét a 17. század végétől Boszniából áttelepült horvátokkal igyekeztek pótolni.
A településnek 1857-ben 660, 1910-ben 873 lakosa volt. 1896-ban megkezdték az iskola építését, a tanítás 1898-tól indult meg. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 539 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 660 | 663 | 647 | 772 | 826 | 873 | 856 | 896 | 893 | 885 | 865 | 787 | 658 | 568 | 539 | 464 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt első római katolikus kápolnája még a 18. század elején épült, első írásos említése 1729-ből maradt fenn. 1771-ben a temetőben új kápolnát építettek,[4] melyet a régihez hasonlóan festett kazettás mennyezettel ékesítettek. Egyhajós épület sokszögletű szentéllyel és homlokzata felett karcsú harangtoronnyal. Belül a bejárat felett fából ácsolt kórus található, a padozat téglából van burkolva. A kisméretű barokk oltárt a régi kápolnából hozták át. Az oltárkép Szent Sebestyént ábrázolja, két oldalt Szent Rókus és Szent Flórián szobra, valamint egy barokk kánoni táblakép díszítik. Az oltár mögötti fafeszület talán a 17. századból való. A 20. század elején az épületet kívül-belül bevakolták, ablakait megnagyobbították. Ekkor szedték le a régi famennyezetet is. Nemrég a bejárat elé előcsarnokot építettek.
- Letovanić kastélyát szluini Frangepán Ferenc (horvát bán) építtette 1558 és 1560 között. A 18. század elején még használatban volt, bár ekkor már kezdték elhagyni és a Kulpa menti erőd része lett. A fából épített erőd a legerősebb ilyen típusú erődítmények közé tartozott, amely mellé palánkfalat is építettek. Ma már nem láthatók a maradványai. A hagyomány szerint a Žažina – Letovanić úttól 800 méterre délre, a žažinai plébániatemplomtól nyugatra, a Crkvište nevű helyen állt, de erről csak egy régészeti feltárás adhat bizonyságot.
- A településen a kulpamenti népi építészet hagyományai több fából épített parasztházon láthatók.[5] Közülük védettséget 3 lakóház (a 83. 84. és 192. számok alatti 19. századi emeletes faépületek)[6] és 9 háztáji építmény kapott.
- A Kulpa mentén Žažina és Letovanić között 65 hektáros területen található a letovanići halastó, melybe a sziszeki sporthorgász egyesület pontyokat telepített.
Kultúra
[szerkesztés]A helyi kulturális élet szervezője és ápolója a „KUD Poculica” művészeti és kulturális egyesület.
Galéria
[szerkesztés]-
A kápolna. -
Fa lakóház -
Lakóház -
Lakóház -
Lakóház -
Lakóház -
Lakóház -
Az iskola épülete -
A Kulpa Letovanićnál
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2118.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3386.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6276.
Források
[szerkesztés]- Lekenik község hivatalos oldala (horvátul)
- Lekenik község rendezési terve (horvátul)
- Bus.hr: Kulturna dobra općine Lekenik (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Lekenik község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)[halott link]
