Prekopa (Glina)
| Prekopa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44400 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 107 m |
| Terület | 1,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′, k. h. 16° 07′45.366667°N 16.116667°EKoordináták: é. sz. 45° 22′, k. h. 16° 07′45.366667°N 16.116667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Prekopa falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 23, közúton 30 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre, a Glinát Sziszekkel összekötő 37-es számú főút mentén Glina és Kihalac között, a Glina folyó jobb partján, közvetlenül a Maja folyó torkolatánál fekszik.
Története
[szerkesztés]Prekopa település első írásos említése 1274-ben IV. László király uralkodása idején történt. A Prekopa elnevezés eredetileg az itt átmenő fontos kereskedelmi útra vonatkozott, mely már a római kor óta vezetett a keletre fekvő Siscia (Sziszek) városába. Ez a vidék már 12. század vége óta a templomos lovagrend birtoka volt, akiknek még III. Béla király adományozta a Glina torkolatától nyugaton Prekopáig, keleten pedig Petrinyáig terjedő területeket. 1205-ben II. András magyar király a cisztercita rendnek adományozta.Topuszkát és más birtokokat. Ezek többsége a Gvozd-hegységtől a Kulpáig terjedő térségben volt. 1211-ben a ciszterciek kolostort is építettek Topuszkán, ahol kisebb megszakításokkal 1480-ig maradtak.
A 15. század második felében török seregek hatoltak be a térségbe nagy pusztítást végezve a Kulpa és az Una közötti területen. 1459-ben török uralom alá került Szerbia, 1463-ban Bosznia, 1482-ben pedig Hercegovina is. Horvátország területére 1448 körül hatoltak be először Topuszka és Perna térségében. A támadások 1491-ben és 1493-ban is megismétlődtek. 1493. szeptember 9-én a korbávmezei csatában szétverték a bán vezette horvát sereget. 1512-ben elözönlötték az Unamentét, de ekkor még kiűzték őket. A következő évtizedekben azonban már nagy pusztítást vittek véghez, 1529-ben pedig már egészen Bécsig jutottak. Ebben a helyzetben szükségessé vált a horvát és a szlavón katonai határőrvidék megalapítása. Glina és térsége a horvát határőrvidék része lett, melynek központja Károlyváros volt. 1566-ban a török elfoglalta Kostajnicát, a térségre a legvéresebb csaták időszaka mégis 1592, Bihács eleste után köszöntött. 1593-ban Sziszeket támadta a török, de a horvát védők sikeresen védték meg. A horvát szábor a 17. század folyamán nagy gondot fordított a Kulpa és az Una közötti terület védelmére és megerősítésére. A sikeres védelmi harcok következtében 1689-re a határ visszatért az Una folyóhoz. Ezt követően megindult a török háborúk során pusztasággá vált Kulpa és Una közötti térség betelepítése.
Prekopa a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 155, 1910-ben 251 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. 1991 őszén a szerbek a falut elfoglalták és lerombolták, a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 143 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 155 | 174 | 168 | 251 | 253 | 251 | 254 | 235 | 192 | 201 | 184 | 179 | 207 | 187 | 161 | 143 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Kultúra
[szerkesztés]A település horvát közösségi házát a szomszédos Kihalaccal közösen építették fel Prekopán. A két település között szoros társadalmi és kulturális kapcsolatokat ápolnak.
Sport
[szerkesztés]A településen NK Plavi 9 Prekopa néven labdarúgóklub működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Glina város információs portálja (horvátul)
