Ugrás a tartalomhoz

Donja Pastuša

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donja Pastuša
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44204
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség6 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 45″, k. h. 16° 21′ 31″45.312500°N 16.358600°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 45″, k. h. 16° 21′ 31″45.312500°N 16.358600°E
SablonWikidataSegítség

Donja Pastuša falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 19, közúton 29 km-re, községközpontjától légvonalban 16, közúton 21 km-re délkeletre a Báni végvidék középső részén, a Zrinyi-hegység északi lejtőin, a Pastuša-patak alsó folyása mentén, Gornja Pastuša és Komogovina között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Pastuša valószínűleg a 18. században keletkezett, 1773-ban az első katonai felmérés térképén még „Bastinsa” alakban szerepel. Dornja Pastuša lakosságát csak 1857-től számlálják önállóan. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 222, 1910-ben 145 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 97%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1991 júliusának végén a pastušai erdőben gyilkoltak meg a szerb szabadcsapatok öt horvát polgári lakost és két katonát. (Meggyilkolásuk helyén 2015. június 12-én emlékművet avattak.) A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 11 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
222 0 0 140 127 145 0 0 117 114 120 105 88 61 7 11

(1869-ben, 1880-ban, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Gornja Pastušához számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

A délszláv háború idején kivégzett hét horvát személy emlékműve egy kereszt alakban hasított fekete obeliszk, közepén egy megsebzett galamb sziluettjével. Az emlékművet 2015. június 12-én avatták fel.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]