Žažina
| Žažina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Lekenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44271 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 275 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Terület | 6,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 18″, k. h. 16° 14′ 37″45.505000°N 16.243611°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 18″, k. h. 16° 14′ 37″45.505000°N 16.243611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Žažina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Žažina falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 10, közúton 13 km-re északnyugatra, községközpontjától 10 km-re délkeltre, a 36-os számú főút mentén, a Kulpa bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban lakott volt. Határában ókori településre utal nyomok és római út maradványai kerültek elő. A plébániatemplom közelében II. Claudius Gothicus római császár pénzérméje került elő. A mai település neve a „šaš” (sás) növénynévből származik. A 13. századig írásos adat nincs róla. E terület a korai Horvát Királyság idejében a gorai plébániához tartozott, mely később zsupánság, majd hűbérbirtok lett. A gorai birtokot mely abban az időben a Kulpa mindkét partjára kiterjedt még a 12. század végén III. Béla király a templomosoknak adta, majd a rend megszüntetése után 1312-től a vránai johannita perjelség gorai birtokához tartozott. Žažina neve ekkor tűnik fel „Sassyna” alakban. 1514-ben a teljes gorai birtokot a Frangepán család szluini ága szerezte meg, majd ennek néhány részét, köztük Žažinát hűbéreseinek adta. A žažinai plébániát 1574-ben említik először. A 16. század végén kihalt a Frangepánok szluini ága és a 17. század elején Žažina már a zágrábi püspökség hrasztovicai uradalmának része volt.
A török hódítás előretörését a 16. század második felében a térség is megsínylette különösen az 1580-as és 1590-es években, amikor Sziszek körül súlyos harcok folytak. A hagyomány szerint a település a török háborúk idején is folyamatosan lakott volt. Az akkori mocsaras területek között szárazulatok keletkeztek, ahol a sűrű sás között a lakosság menedékre lelhetett. Innen magyarázza a helyi hagyomány a település nevét, mely a sás növénynévből keletkezett (valójában a név sokkal régebbi eredetű). A népesség azonban a török veszély megszűnése után sem érte el már soha a török háborúk előtti szintet.
1857-ben 208, 1910-ben 247 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 355 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 208 | 221 | 219 | 243 | 249 | 247 | 263 | 302 | 272 | 256 | 299 | 312 | 338 | 379 | 369 | 355 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós és Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] a település szélén áll. A templomot 1778 és 1788 között a zágrábi székesegyház elöljárója Franjo Popović építtette barokk-klasszicista stílusban. Az apszis közepén található a Szent Miklóst ábrázoló oltárkép. A sokszögletű szószéket 1750-ben készítették. A templomban kár keletkezett a 2020. december 28-i földrengés során, sok helyen lehullott a belső vakolat. A hatalmas pusztítás viszont másnap, 29-én jött: az újabb földrengés következtében a torony ledőlt, a tetőszerkezet jelentős részben megsemmisült.[5]
- Žažina várát, mely a plébániatemplom és Dužica között állt 1578-ban a zágrábi püspökség építtette. Egy 1672-es feljegyzés szerint a kis méretű vár tulajdonosa a Lovinčić család volt. A vár helye és sorsa a mai napig sem tisztázott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5674.
- ↑ Viktor, Kovács Ferenc Dávid, Buzna: Akadozik a mentőakció Horvátországban (magyar nyelven). index.hu, 2020. december 30. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
Források
[szerkesztés]- Lekenik község hivatalos oldala (horvátul)
- Lekenik község rendezési terve (horvátul)
- Bus.hr: Kulturna dobra općine Lekenik (horvátul)
