Gornja Mlinoga
| Gornja Mlinoga | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44204 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 313 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′, k. h. 16° 20′45.333333°N 16.333333°EKoordináták: é. sz. 45° 20′, k. h. 16° 20′45.333333°N 16.333333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Mlinoga falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 16, közúton 28 km-re délre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re délkeletre a Báni végvidék középső részén, a Zrinyi-hegység északi oldalán, a 30-as számú főúttól keletre, Jošavica és Donja Mlinoga között fekszik.
Története
[szerkesztés]Az itt talált leletek tanúsága szerint Mlinoga szőlőhegyén, a Vinodolon ahol több forrás is fakad már a középkorban település állt. Pusztulásának körülményei nem ismertek. A török a 16. század második felében foglalta el a falu területét. 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül előbb katolikus, majd a 18. században több hullámban a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
Mlinoga település 1773-ban az első katonai felmérés térképén már szerepel. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 504, 1910-ben 966 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 33 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 504 | 682 | 688 | 458 | 473 | 966 | 947 | 950 | 368 | 388 | 428 | 371 | 295 | 243 | 45 | 33 |
(1857-től 1880-ig, valamint 1910 és 1931 között Donja Mlinoga lakosságával együtt.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Középkori település nyomai a Vinodolon.
- Forráskút az útkereszteződésben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
- Petrinja község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
