Rausovac
| Rausovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Hrvatska Kostajnica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44430 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 40″, k. h. 16° 36′ 45″45.261111°N 16.612500°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 40″, k. h. 16° 36′ 45″45.261111°N 16.612500°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rausovac falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Hrvatska Kostajnicához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 31, közúton 44 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re északkeletre, Selište Kostajničko és Utolica között, a Rausovac-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor nagyrészt Boszniából érkezett pravoszlávokkal telepítették be. az első katonai felmérés térképén „Dorf Raussovacz” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rauszovacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Rauszovacz” néven 25 házzal és 162, többségben ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Kostajnicai járás része volt.
1857-ben 150, 1910-ben 238 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt lakosságának 91%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben lakossága a JNA erőihez és a szerb szabadcsapatokhoz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 28 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 150 | 141 | 147 | 204 | 218 | 238 | 221 | 278 | 265 | 267 | 228 | 186 | 153 | 128 | 26 | 28 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Péter apostol tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a 18. században épült, a II. világháború idején az usztasák rombolták le és már nem épült újjá.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 552. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 141. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A városi turisztikai iroda honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
