Ugrás a tartalomhoz

Skela (Glina)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Skela
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44400
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség33 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 38″, k. h. 16° 01′ 58″45.310556°N 16.032778°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 38″, k. h. 16° 01′ 58″45.310556°N 16.032778°E
SablonWikidataSegítség

Skela falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 32, közúton 41 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délnyugatra, a Glina folyó jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Skelánál már a török időkben katonai tábor volt, mely a Glina mentén támadó török erőkkel szemben erősítette a térség védelmét. A falu a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. A település nevét arról kapta, hogy a helyiek tutajozással (skela = tutaj) biztosították a révátkelést a Glinán. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1746-ban már állt a település első kápolnája. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 293, 1910-ben 278 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991 őszén elfoglalták a JNA alakulatai és a szerb szabadcsapatok. A horvát lakosságot elűzték, házaikat, kápolnájukat, temetőjüket lerombolták. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 41 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
293 249 210 226 268 278 243 300 272 270 240 212 157 109 82 41

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 18. században épült. Először egy fakápolna állt a maitól keletre, melyet 1746-ban említenek először. Ez 1784-re nagyon rossz állapotba került, így lebontották és a 18. század végén újat építettek helyette. Mai formáját az 1883-as átépítés után kapta. 1991 őszén a falut elfoglaló szerbek felrobbantották és a körülötte fekvő temetőt is elpusztították. A háború után a helyiek újjáépítették. Falai vakoltak, padlózata téglával burkolt, mennyezete deszkázott, a toronysisakot bádog fedi.

Kultúra

[szerkesztés]

2017. február 4-én alakult meg a település lokálpatrióta klubja, melynek első elnökévé Mladen Štajdohart választották.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]