Novi Farkašić
| Novi Farkašić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44273 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 67 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 122 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′, k. h. 16° 09′45.483333°N 16.150000°EKoordináták: é. sz. 45° 29′, k. h. 16° 09′45.483333°N 16.150000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Novi Farkašić (magyarul: Újfarkasfalva[2]) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 17, közúton 28 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 10 km-re északnyugatra, a Báni végvidék középső részén, a Kulpa jobb partján, az ún. „Glinai zsebben” fekszik.
Története
[szerkesztés]Farkašić neve 1542-ben bukkan fel először „possessio Farkassyth” alakban. Egykori várát 1597-ben „Farkasicha grad” néven említik. 1603-ban „Farkasych”, 1673-ban „Farkasitei”, 1695-ben „pagus Farkassich” néven említik a korabeli forrásokban. Ezek a források azonban mind a Kulpa túloldalán fekvő Stari Farkašićra vonatkoznak.[3] A térséget a 16. század második felében megszállta a török és a 17. század közepéig török uralom alatt állt. A felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1774-ben az első katonai felmérés térképén még mindig csak Stari Farkašić szerepel „Dorf Farkasich” néven.
Novi Farkašić csak a 19. század elején keletkezett. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 306, 1910-ben 468 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán október 10-én a szerb erők támadást intéztek a Glinai zseb települései ellen és miután több falut felégettek egészen Dumačéig nyomultak. Novi Farkašić előterében súlyos összecsapás bontakozott ki, de a szerbeket sikerült megállítani. Október 19-én a horvát erők ellentámadása előbb Vratečko faluig szorította vissza a szerb erőket, majd 22-ig a Glinai zseb többi települését is visszafoglalták és a szerbeket Glinska Poljanáig vetették vissza. A következő hónapokban is súlyos harcok folytak a térségben, mely 1992 januárjában szabadult fel végleg az ellenséges nyomástól. A falu lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. 2011-ben 81 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 306 | 0 | 376 | 455 | 430 | 468 | 393 | 389 | 376 | 361 | 326 | 242 | 208 | 193 | 114 | 81 |
(1869-ben lakosságát Gornje Mokricéhez számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Jézus szentséges szíve tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a gorai plébánia filiája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ https://historiadomus.blog.hu/2015/03/31/rejtozkodo_magyar_emlekek_karolyvaros_kornyeken
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
- Petrinja község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- Crnemambe.hr:Hrvatska kroz povijest - Obrana glinskog džepa (horvátul)
- Wolfline.eoldal.hu: Novi Farkašić védelme 1991. térkép Archiválva 2020. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Dogodilose.com: Bitka za Novi Farkašić Archiválva 2017. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Petrinya turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
