Kozarac (Gvozd)
| Kozarac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Gvozd |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44410 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 90 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 186 m |
| Terület | 9,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 58″, k. h. 15° 54′ 19″45.366100°N 15.905300°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 58″, k. h. 15° 54′ 19″45.366100°N 15.905300°E | |
 | |
Kozarac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszektől légvonalban 38, közúton 55 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 30, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 7 km-re északkeletre, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a 35-ös számú főút mentén, Felsőcsemernice és Bović között fekszik. Gornji és Donji Kozaracot a Ravnice erdő választja el egymástól. Főbb településrészei Mrkšići, Grgići, Popovići, Jelovci, Marinkovići, Gledići és Ajdinovići az itt élő családok neveit viselik.
Története
[szerkesztés]Kozarac a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 358, 1910-ben 471 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak meg. 1941. szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során 1942-ben visszafoglalták. A faluból 21-en harcosként estek el a partizánharcok során, míg 64 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 58-an a tífuszjárvány áldozatai lettek és további öt lakos lett a harcok áldozata. A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 122 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 358 | 385 | 407 | 470 | 473 | 471 | 472 | 563 | 412 | 476 | 441 | 347 | 338 | 291 | 166 | 122 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A II. világháború áldozatainak emlékműve.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Gvozd község hivatalos oldala Archiválva 2018. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Gvozd község rendezési terve (horvátul)
- Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. - A nemzeti felszabadító háború a Vrginmosti járásban (1941-1945) (szerbül)
További információk
[szerkesztés]A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)
