Osztrozsin
| Osztrozsin (Ostrožin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Gvozd |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44410 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 22 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 182 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 44″, k. h. 15° 51′ 21″45.428900°N 15.855800°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 44″, k. h. 15° 51′ 21″45.428900°N 15.855800°E | |
 | |
Osztrozsin (horvátul: Ostrožin) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszektől légvonalban 40, közúton 57 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 24, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 16 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, Kirin és Stipan között fekszik. Nevét az azonos nevű patakról kapta, mely a Kremušnica erdőben ered és Trkulje településrészén átfolyva annak bal oldali mellékvizét képezve a Mala Trepčába ömlik.
Története
[szerkesztés]Osztrozsin története a vár építésével kezdődik, mely feltehetően a 13. században történt. 1435-ben vásárolta meg az okicsi Bevenjudi család, mely ezután a várról Osztrozsininak nevezte magát. Ezután Bevenjudi Iván lánya Katalin házasságával előbb Zempcsei Iván, majd Borbála nevű lányának házasságával Kapitanich István tulajdona lett. 1482-ben Mátyás király a Beregid családnak adományozta. 1504-ben Beregid János halála után II. Ulászló király adományából Bornemissza Miklós tulajdona lett, de 1506-ban Beregid özvegye a várból kidobatta Bornemissza özvegyét. Ezután hosszas pereskedés folyt a vár birtokáért. Végül 1524-ben Jarneyerovitz Tamás várnagy elfoglalta és visszaadta a Beregid lányoknak. Valószínűleg a török harcok során a 16. vagy a 17. században pusztult el.
Osztrozsin település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 845, 1910-ben 1259 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. Négy osztályos alapiskolája 1908-ban nyílt meg, első tanítója Adam Gaora volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak meg. 1941. decemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során 1942 végén visszafoglalták. A faluból 150-en vettek részt a felszabadító harcokban, 49-en harcosként estek el a harcok során, míg 107 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 29-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 9 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 194 fő volt.
A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 32 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 845 | 821 | 805 | 942 | 1.052 | 1.259 | 1.238 | 1.280 | 1.019 | 1.052 | 904 | 784 | 578 | 393 | 64 | 32 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Osztrozsin középkori várának maradványai. A vár feltehetően a 13. században épült. Valószínűleg a török harcok során a 16. vagy a 17. században pusztult el. A várból némi kőrakáson kívül semmi sem maradt fenn. Nem láthatók többé azok a várépítmények sem, melyek egykor a topuszkai apátsághoz tartoztak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Gvozd község hivatalos oldala Archiválva 2018. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Gvozd község rendezési terve (horvátul)
- Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. - A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (szerbül)
- Gjuro Szabo:Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában
- Kubinyi András jegyzetei a 14.-16. század magyar várairól 65. oldal[halott link]
További információk
[szerkesztés]
