Lovča (Donji Kukuruzari)
| Lovča | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Donji Kukuruzari |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44432 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 347 m |
| Terület | 9,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 59″, k. h. 16° 21′ 18″45.249700°N 16.355000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 59″, k. h. 16° 21′ 18″45.249700°N 16.355000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lovča falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Donji Kukuruzari községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 26, közúton 42 km-re délre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re nyugata, a Zrinyi-hegység területén, a Lovča-patak partján fekszik. A megye egyik legelzártabb települése, mely a legközelebbi falutól is 8 km-re, erdőktől körülvéve található. Három településrészből, Donja, Srednja és Gornja Lovčából áll.
Története
[szerkesztés]A mai Lovča helyén már a középkorban állt település, ezt bizonyítja a falu felett az erdőben található középkori templomrom. A középkorban az a terület a Zrínyiek birtoka volt. A török az 1577-es és 1578-as évek nagy harcaiban foglalta el, amikor az egész térség török kézre került.
A mai Lovča a török kiűzése után betelepített falvak közé tartozik. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Az első pravoszláv népesség 1690 körül érkezett. Ők Boszniából a bosanska dubicai moštanicai monostor szerzeteseivel és Ljubojević Atanáz metropolita vezetésével érkeztek és megalapították a közeli komogovinai pravoszláv kolostort. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. Az osztrák generálisok azonban védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be azokat, akik korábban török szolgálatban éppen a horvát falvak és városok fosztogatását végezték. Ekkor már nemcsak a határövezetből, hanem Hercegovina, Nyugat-Szerbia, Montenegró, Koszovó és Metohija, valamint Bosznia más vidékeiről is számos szerb család érkezett. Ezzel e vidék etnikai összetétele véglegesen megváltozott.
1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Lovcha” néven, Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában szintén „Lovcha” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Lovcha” néven 42 házzal és 212 görögkeleti vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 315, 1910-ben 527 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett, de a lakosság egy része felkelt az új rend ellen. A délszláv háború előtt lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a szerb erőkhöz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 7-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A településnek 2011-ben 19 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 315 | 333 | 395 | 386 | 431 | 527 | 489 | 534 | 350 | 363 | 321 | 232 | 167 | 107 | 26 | 19 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1941-ben az usztasa rombolás áldozata lett. A templom helyén, az egykori iskola közelében ma egy vadles alakú harangláb áll.
- Srednja Lovča felett nyugatra a 478 méretes magasságban fekvő Crkvište nevű helyen az erdőben középkori templom maradványai találhatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 387. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 142. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község rendezési terve. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
